Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961
1961. január 9.
- 5 Bábát határában volt helyrehozhatatlan talajpusztulás oka. A talajmüvelési kísérletek során az eke és eke-nélküli talaj- előkészito munkák összehasonlítását is végezték. Szántás után vizsgálták a talaj hézagtérfogatának alakulását, a rejtett, nyilt és vakbarázdák előfordulását, nitrifikációs folyamatokat, az istálló-, zöldtrágyázás és a műtrágyázás komplex hatását, valamint a napraforgó zöldtrágyázás talajszerkezetére gyakorolt hatását. Korábban, még 1951 őszén, alakult tangazdasági bizottság tagjaként dolgozott Cságola Ferenc adjunktus, aki az akkori tangazdasági vezetésnek számos alkalommal adott szakmai tanácsot a vetésforgókra, a talaj művelésére és a trágyázási kérdések szakszerű megoldására vonatkozóan. Régebben, 1953-54-ben, tehát az un., tangazdasági gyakorlatok rendszere idején és újabban is, a laboratóriumi gyakorlatok egyrészében, bőven nyilt alkalom arra, hogy hallgatóink üzemi növény terme sztési látóköre szintjét tovább bontakoztassuk és ennek kapcsán lehetőség nyilt arra is, hogy tanszékünk és a Gödöllői Egyetemi Tangazdaság között a megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Számos esetben hallgatóink - a növénytermesztési gyakorlatokon végzett bemutatójellegű fizikai munkák révén - nyújtottak segitséget a Gödöllői Tangazdaságnak. Megjegyzem, hogy 1953-ban, illetve 1954-ben rendszeresen kaptunk a Gödöllői Tangazdaság igazgatójától, főagronómusától tájékoztatást a folyó üzemi munkákról és a legközelebbi időszai kok tervezett munkáiról. Ebben az időben dr. László Lajos egyetemi docens, már tanszékemen dolgozott, aki tanszékemről irányította az egyetem gyakorlati oktatását. A Gödöllői Egyetemi Tangazdaságban Madáosi István és Ilolozer István gyakornokok, mint ui
