Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1959

1959. május 14.

- 2 ­önálló «unkája egyrészt nagyon különböző mértékű lehet, másrészt nem is bírálható el* 2*/ A jelölt az erre a célra adott gyakorlati idő alatt i„en rö­vid ideig tartózkodik az üzemben ahhoz, hogy önálló,saját Meg­figyelései alapján, széleskörű tervdokumentációra alaxozott üzemtervet önállóan készítsen el* iáinéi inkább fejlődnek az üzenek és Telük együtt jobb és jobb üzenterrekkel rendelkez­nek, a diplomaterveknek ez a formája annál inkább násolás lesz* 3*/ Amennyire’ kívánatos, hogy na a hallgatók zöme tsz* üzemekbe kerüljön, annyira helytelen Tolna az egész Mezőgazdasági mér­nöki oklevél Megszerzését ehhez az egyetlen feltételhez kötni, Yagy sablonizálni* A Mezőgazdasági Mérnökök nagyon sóz.jelle­gű Munkahelyre kellenek, s éppen a különböző irányú diploma- munkák lehetnek azok, amelyek bizonyos irányú hajlamot, Yagy felkészültséget jobban tükröznek* Az üzenterv oktatása feltét­len fontos anyaga az üzemtannak, de adott Yiszonyok között, szakmailag helyesen dokumentálható terv elkészítését a gyakor­lattal még nem biró, kezdő mérnöktől várni nem lehet, ez leg­feljebb a ma is szokásos sablonok kitöltését jelentené* Síinek alapján való bírálat pedig a főiskolai végzettséghez kissé komolytalannak látszik* A terrmunkában lehetőséget kell adni a hallgatónak arra, hogy képességeit, ismereteit kifejtse, egy lémyegesem szükebb körű feladattal kellő mélységben tudjon foglalkozni, mert a hall­gató felkészültségéről csak igy lehet xépet alkotni. Arra ugyanis, hogy minden irányú ismeretéről beszámoljon, nincs mod* A jelölt szakmai ismereteit a kollokviumok és a vizsgák igazolják* Az államvizsgában /diplomamunkában/ az egyetemen kívülálló bizottság előtt igazolja szakmai felkészültségét, amelynek alapján csupán vélelmezni lehet, hogy az egyetemem tanultak más területein is bir olyan mértékű felkészültséggel, mint amiről beszámolt* A megévédés során a jelölt válaszolni tartozik elsősorban a dip­lomamunkát bíráló Írásban feltett kifogásaira és kérdéseire, azon­kívül a bizottsági tagoknak és a jelenlévőknek a diplomamunka tárgyával kapcsolatos kérdéseire* Ezen túlmenő részletkérdések felvetése nem is volna helyes, mert a jelölttől - aki legalább két órán keresztül az általa feldolgozott problémakörre koncentrál - túlzottan maximalista követelmény lenne azt várni, ho^y 4 esz­tendő alatt szerzett összes ismeretének minden varriáciojára ki­elégítő feleletet adjon. A vizsgaszabályzat 14, §-ának /|/ be­kezdése szerint azonban a bizottság a jelöltnek a főbb tárgyalt köréből is feltehet kérdést, A jelölthöz intézett kédések alapján elsősorban azt kell elbírál­ni, hogy a diplomamunka hiányosságai a jelölt tudatlanságából ered­nek, vagy csak egyszerűen fogalmazási, feldolgozási hiányosságok­ból, másrészt pedig, hogy a diplomamunka a hallgató ismeretéből származik-e, avagy másnak a munkájával készült, mert szakmai is­meretét a diplonaaunka dokumentálja* káért volna fontos a köve­telmény pontos meghatározása* Egyes kifogások a diplomamun át azért helytelenítik, mert a hall­gatóknak - különösen fogalmazásban - egyenlőtlen a feldolgozási készsége. Ez lehet, de ha igy áll, azon feltétlenül segíteni kell. ¥ V

Next

/
Oldalképek
Tartalom