Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958
1958. november 13.
Közvetlen idekapcsolom, hogy az ez évi müköaés hogyan néz ki a számok tükrében: műtrágya 4.952 f gép állomási dij 5.742 Rövid lejáratú hitel al&pitáei hitel 5oo • Átvett anyagok, fogyóeszközök 16.oo7_______ Ö sszesen________27.2ol Rt. J vamat 2, o7 5_______ 195 6 évből fennálló gépállomási tartozás Úttörő Tsz-től ___________________2,868.60 M indössze sen_____________32.142.60 Ft. E bből hitelvisszafizetés 2o.345.—Ft Marad___________________________________11.797,60 Ft. ( 1 ^ Hosszú lejáratú hitel 176.684,7o Ft állóeszközök, épületek. Középlejáratú hitel 11.5oo,— " 1 pár ló vásárlására. Van még tartozásunk biztosításért. 782.—Ft Sertésvásárlásért 78o.--n 1.562.--Ft 11.797.60” 13. 359,6oFt. Marad tehát még 13.359.60 Ft , amit kb még ki tudunk fizetni. /Luoernamag, termények eladásából, szalma/ Tehát látható, hogy a legjobb esetben tudunk csak mérleghiány nélkül zárni. Most pedig azt szeretném elmondani, hogy mi az oka ennek a rossz eredménynek. Megalakuláskor 15, majd rövid idő múlva a Tsz 38 tagot számlált, így kb 2 kh jutott volna egy emberre, de a tagsag egy része pontosan a munka dandárjában csökkent 23 főre és igy az egy főre eső terület emnrxyisége nőtt, nem beszélve arról, hogy szervezési hibák miatt a nyáron 3-4 főre csökkent. «Jelenleg 13 fő van, aki dolgozik, igy egy főre 5 kh jut kb. Egy állandó tagunk van csak, és ezért állattenyésztést folytatni nem tuuunk. h. másik probléma hogy a munkák zöme a vizsgaidőszakra esik és ilyenkor megbénul mim
