Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958

1958. október 21.

károsan • efolyásolta a közműveltségi oktatásifejlődését. Az Egyetem nggy társadalmi támadást kapott volna, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg, hogy annak itta volna a levét és az egész egyezkedést megmérgezte volna a jelenben és a jövőben is.

Tehát a kiköltözködést feltétlenül meg kell oldani, mert ez megoldja a Továbbképző Intézet perspektivikus elhelyezését kérdését és megoldja a műszaki bázison alapuló mezőgazdasági oktatás kérdését is.-3*Várodi János: Elmondja, hogy az Egyetem nem azzáLválik szocialistává, hogy gyakorlati oktatása van, hanem azzal, hogy a szellemi nivó kérdését állítja elsődleges feladatként maga elé. Még több feladat van etéren, hogy szellemileg emeljék a színvonalat szakmai és általános műveltség terén, ez még nagyobb munka lesz, mint a gyakorlati oktatás megvalósitásábak igerí nagy feladata.

Dr. Kiss Albert kérdésére, miután több hozzászólás nem következik, összefoglalja é a kérdést és a további teendőket együttesen megbeszélik.

Külön köszöni Heckenast elvtársnak az elmondottakat, aki a hozzászólásokra adandó válaszát egyúttal summázta is. A kérdések, illetve viták legfőbb pontjaira olyan választ ad Heckenast elvtárs felszólalása, melyet nyugodtan kiinduló pontnak lehet venni. Feltétlenül komoly munka van ennek az anyagnak a háta mögött. Véleménye szerint is ez a terv mint keretterv alkalmas lesz minisztériumi tárgyalásra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mire ez á terv megindul még 2 év van hátra. Feltétlenül szükséges, hogy elképzelésünk legyen még akkor is, ha az eddigi sok kudarc után nehezen fog hozzá ahhoz, hogy kellő tárgyi alapon meg lehessen tervezni. Kétségtelen, hogy valamiből ki kell indulni és konkrét elgoriSölások kell, hogy legyenek Ez a tárgyalási anyag még nem kellő részletességű, elvileg nem minden pontjában és vonatkozásában megalapozott.'

Főképpen ki szeretné emelni és ez a legnagyobb hiánya az anyagnak az, hogy az erkölcsi politikai nevelés célkitűzéseinek megvalósítása körül kellene csoportosítani magát az előgyakorlat kérdését, aztán az oktatói kor ideológiai továbbképzésének a kérdésest, kollégiumosi tásf kérdését, hogy- a kollégiumok szervezésén belül milyen elképzelések vannak, tehát szerinte ez nem domborodik ki eléggé, nem fejezi ki a terv legalapvetőbb célját, pedig hiszen ennek érdekében történik minden, az anyagi vonatkozás, a tanszékek fejlesztése, a tanszékvezetők és oktatók fejlődésének biztosítása, stb. Ez előtérbe helyezendő és úgy kell kimunkálni, hogy ekörül legyen csoportosít/ ^