Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958

1958. december 15.

- 5 ­Rektor elvtárs: Mérhetetlen nehéz számomra, amit most kell érintenem. A kari jelentések anyagai a Tanácsülés Írásos anyagnak az alapanyagai. Sajnos elég ötletszerüek, elég hézagosak és nem is bes szélve a sokszorosítást nem tűrő stílusról, arai bizony, ha nem is mindegyikre és nem is egy-egy anyag egészére vonatkozik, bizony ret­tenetesen megnehezíti yt munkánkat. Nem tehetem magamévá azt a ja­vaslatot, hogy amilyen a kari anyag, úgy kerüljön egyetemi tanács­ülés elé, azért nem, mert sokkol drágább számomra az Egyetemünk presztízse, semmint külső vezető elvtársak előtt, mint a Tanácsunk tagjai előtt - akik a maguk vonalán sokkal precízebb munkához vannak hozzászokva - kedvezőtlen véleményt engedjek kialakulni. Kéri a megértést ilyen vonatkozásban is és az intézkedést, hogy ezek az adatgyűjtések, ezek a fogalmazványok mind hasznosabbak, mind objektivebbek, mind megbizhatóbbak legyene. Itt sokkal gyorsabb ütemre van szükségünk, mint amilyen ütemről a legutóbb beküldött írásos anyag is tanúskodik. Egy elvi dolgot ajánl megvitatásra, kéri az ellenvetést, ha nincs igaza. Újabban lábrakapott az, hogy az oktató-nevelő tevékenységet és tudományos tevékenységet kettéválasztják. Meggyőződésem, hogy legalább olyan tudományos munka az oktatás, mint akár milyen laboratóriummal kapcsolt tudományos tevékenység. Tehát tudományos tevékenység sze.intem kétféle: oktató-nevelő és kutató-kisérletező munka vagy más egyéb. De ha mi magunk nem helye­zünk súlyt arra, hogy az oktató és nevelő munka tudományos munkának minősíttessék, hogy várhatnánk ezt mástól. Kéri, hassanak oda, hogy ez megszűnjék, etéren felajánlja közreműködését. Előbb beszéltem már a jelentésekről. Rendkívül elszomorító, különösen egyes minősítéseknek nemcsak a formai, hanem a munkának az egész szel­leme. Minősítés, ami az érdekelt bevonásával perfektuálódik, feltét-' lenül azt kell célozza, hogy javítson elkedvetlenedés, elkeseredés, kétség^beesést okozó letargiába zuhanás nélkül. Sajnos nem egy minősít tés mintha csak különösen ezeket célozná. Van aztán egy ellenkező vég­let is az elvtelen feldicsérés. Egyik másik olvasása közben feltét­lenül pirulna az illető, ami csak szépet és jót írtak rőla. Különösen a személyi ügyekkel és jellemzésekkel kapcsolatban kell vigyázni, hiszen munkatársaink egzisztenciájáról és ami mindennél fontosabb, a szocialista építésünk igen fontos faktorainak lehető jó, mennél termelékenyebb EXiEgri energia biztosításáról van szó. Bejelenti, hogy a botanikus kert Éx elhelyezésére vonatkozóan a közel­jövőben részletes tárgyalás indul. Hortobágyi professzor elvtárs igen kedves kezdeményezéssel reagált rá. Meggyőződésem, hogy a legszebb eredménnyel fog kibontakozni. Néhány szóval a kollégium ügyét: Sajnos még sok fontos tennivaló van, s az utóbbi időben mintha a fogaskerék fogai nem illeszkednének úgy egymásba, ahogy kívánatos lenne. íééri a legrövidebb időn belül rendezzék az illetékesek a maguk hatás­körében a kollégium ügyét és igen szeretné az Egyetemi Tanácsülésen a bejelentések során úgy referálni, hogy a függő problémák máris meg vannak oldva. Elmondja ezzel kapcsolatban rektor elvtárs, hogy a hallgatók minta­szerűen ^vannak az uj helyzetük magaslatán, bárcsak a fiatal oktatóink becsülnék meg az Egyetemünkön a különleges helyzetüket olyan megértés­sel és olyan emelkedetten, mint ahogyan azt a kollégium tagjai teszi . Hálás köszönetét mond a Jogi Tanszék vezet tjének és munkatársainak II

Next

/
Oldalképek
Tartalom