Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958

1958. december 8.

"-T ­I Gyorsírói fel .jegyzés az 1958. december 8.-án megtar­tott Rektori Tanácsülésről. Bagyinka: Az a véleménye, hogy a jogok és a kötelességek kérdése, ve­tődik fel minden dolgozónál. A Szakszervezetnek javasolja, hogy a Munka törvény könyv idevonatkozó' részét magyaráznák meg, mert akkor a vezetőknek sokkal könnyebb lenne a dolga. A jogokat mindenki előbb megtanulja, de a kötelességeknél már vitába szállnak. Ezt a kát fo­galmat világosan meg kell értetni. Vannak, akik csak a kötelességeket nézik, de vannak, akik csak a jogokat követelik és a kötelességről el­feledkeznek, akik csak arra specializálják magukat, hogyan lehet a kö­telesség alól kibújni, de azért magukat jól adminisztrálni. Hogy ezen változtassunk ez nevelés kérdése is. A munkamegosztás területén is vannak hibák. Visszamenőleges tapasztala latból mondja, amikor az oktatói munka lezárul, jön a tavasz, akkor má fáradság mutatkozik az oktatókon és arra törekednek, hogy könnyitsenek magukon. Akik az oktatásban nem vesznek intenziven részt, azokat job­ban kell foglalkoztatni. A kötött munkaidejű dolgozók minden munkából kikapcsolódnak. Nyáron viszont fordított a helyzet. Ebben az időben a kutatási munkára kellene súlyt helyezni. A vezető elvtársak a felvetődő problémákat nem mindjárt beszélik meg, hanem akkor foglalkoznak vele, mikor az már tengeri kígyóvá nőtte ki magát. A tanszéki értekezleteken a munkával párhuzamosan kell megbe szelni a problémákat, az esetleges hibákat, akkor ezek nem olyan sé­relmesek és fájdalmasak, mint mikor már papíron vannak lefektetve. A tulajdonságok megváltoztatását ilyenkor már nem célozzák. Az othonosság kérdésében sokat fejlődtünk [tolyósóinkon van virág, i rodákban is/, de ezen a téren még sokat tehetünk, hogy környezetünk még otthonosabb legyen. A munkaszeretet és a hivatásszeretet terén is van a múlthoz viszonyító va javulás. De ha azt nézzük, hogy kifelé mi a vélemény, akkor még nagyon sok a tennivaló. Ezeket a problémákat egymástól elválasztani nem lehet: munkafegyelem és politikai nevelés szorosan összefügg egy­mással. Rektort"Hálásan megköszöni Bagyinka elvtárs értékes' hozzászólását és üdvözli a Pesti-részlegről érkezőket. Egyben elnézést kór, amiért az autó késve érkezett, de a maga részéről mindent megtett, hogy a kocsi időben Pesten legyen. Ismét sajnálatos fóreértésnek a kö­vetkezménye ez a mai eset. Szekeres elvtárs közölte, hogy egyrészt ő is hibás, amiért a kocsi későbben ért ki, mert ő is igéry t tartott rá. Rektor elvtárs Szekeres elvtárs kocsiigényéről nem is tudott, mert ő úgy gondolta, hogy Szekeres elvtárs mától kezdve szabadságon van. Bejelenti a Pestről érkezetteknek, hogy eddig a munkafegyelem kérdé­sével foglalkoztak, nagyon szépen kéri . Y á r a á i elvtársat, ami a mai tanácsülésen elhangzik azt legyen szives Lázár elvtárssal közöli ni, ki betegsége miatt távol van. Sok esetben, különösen most a rossz idő beálltával előfordul, hogy a villamosok késnek és a pestiek nem tudnak időben kiérkezni a munkáé helyükre, mégis azt kell kérnie, hogy a lehetőséghez képest mindenki tartsa kötelésségének a pontos munkakezdést. Tudja, hogy ez gödöllői viszonylatban is nehézségeket okoz /gyermekes mamák, kik a bölcsődébe viszik gyermekeiket/, de itt is csak ismételt fegyelemre tudja a dolgozókat kérni. Vagy pl. okáért ha valaki a munkáját precízen vég­zi és este lo-fg van bent, nehezen tud elaludni és reggel piheni^ki magát, miért ne" lehetne az a lehetőség - persze ezt a Tarszékeken a legszigorúbban kézbe kell venni, illetve tartani. Aki nem tudja reggel 8 orakor elfoglalni a helyét, vagy olyanok a családi körűimén nyei az 1/2 9 orakor kezdjen. Aki viszont késve kezd, tartsa köte­lességének a késést behozni. Ezt nem akarja, hogy rendelkezés szerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom