Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. április 10.
Rektori.tanácsülés 1958. IV. lo. ♦ Bálint elv társA személyzeti előadd, hogy helyileg hol tartózkodik, ab- ban nem lát semmi különöset, az szerinte a munkát nem hátráltatja. Váradi elvtárs felszólalásához megjegyzi, hogy személyes tapasztalata alapján mondhatja el, hogy amikor a rektori hivatal Budapesten volt, igen sok speciális probléma adódott, ami a normális munkamenetet rend- kivül nagymértékben befolyásolta. Gyakran abból eredtek hibák, hogy a kar nem úgy értelmezne a rendelkezést, ahogy az értelmezni kellett volna, persze ez egy sereg határidő lekésését és pluszmunkát jelentett. Szeretné azonban hangsúlyozni Bálint elvtárs, hogy a jó együttműködés nem területi és elhelyezési kérdés. A gépészmérnöki kar nem ért egyet az uj szervezettel, ez látszik, érthető, hogy vannak problémáik. De egy falemint hangsúlyozottan le kell szögezni, sépedig azt, hogy egy egyetemen belül az emberekkel egyformán ke^.1 bánni. felhívja a figyelmet arra, hogy gondolkozzanak azon a jelenlévők, hogy bármi, amit egy komplexumon belül csinálnak annak hatásé végigmegy az egész Egyetemen. Nem hatásköri kérdés ez, hanem az egyetemi vezetés munkája megköny- nyitésének az érdéke, az Egyetem egységének a megteremtéséről és biztosításáról van szó. A lényeges része a kérdésnek az, hogy alapvető kérdésekben egységes - ami nem jelent egyenlősdit - munka legyen. K.K. számlákra történő munkákkal kapcsolatban az a véleménye.Váradi elvtársnak , hogy a K.K. számláról való juttatás olyan nagymértékű előnyt jelentett,'hogy egyes oktatókat ez tartott i£t az egyetem Gépészmérnöki Karán. Szekeres László: Javasolja, hogy a KK dologról ne beszéljenenk, mert tud arról, hogy rendelet jelenik meg a közeljövőben, ami úgyis szabályozni fogja és főleg leszükiti ezt a lehetőséget. Kiss Elvtárs szerint itt nem az a fő kérdés, hogy a kinevezési jogkört rektor elv társ átadja-e Váradi elv társnak vagy sem. Nem ez a kérdés, hanem az, hogy - amiroLBálint elvtárs beszélt- az Egyetem két kara egy szervezetbe tartozzék, s megvalósuljon, hogy a két Kar egyre jobban megismerje egymást. Amit Kovács elvtárs mondott, hogy a kinvezendő oktatók ügyét hozzák kari tanácsülés elé az csak a két Kaf vezető kollektívájának kölcsönös tájékoztatása céljából történnék. Ez a kérdés szerinte igy Ítélendő meg, ebben a Gépészmérnöki Kar jogának a legkisebb csorbítását nem látja. Azon a véleményen van, hogy miután egy szervezetről van szó, nyilvánva- ló , hogy az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozó kinevezéseket az intézmény vezetőjének kell gyakorolni. Kovács Aladár: Az egyszemélyi vezetéssel kapcsolatosan felmerül az egyszemélyi feleL ősség kérdése. A felelősségvállalást csak attól kívánhatjuk meg, akinek a felelősségvállalás lehetőségét megadjuk. Egyetért Bálint elvtárssal abban, hogy a jó együttműködés nem is területi, elhelyezési és nem is szervezeti kérdés. Véleménye szerint azért jó az Egyetemen belül lenni, mert akkor nem vetődik fel a megszüntetés kérdése, vagy az Egyetem tudós kollektívájától segítséget kaphatnak. Olyan szempontból is felvetődhet a kérdés, hogy e gépészmérnöki Kar oktatói túlterhelésén a rektor elvtárs segítsen, ügy gondolja, hogy a két kar kölcsönöy, jó együttműködésének kialakítása a legfontosabb . Pataki József Úgy érzi, hogy s Gépészmérnöki Karon dolgozó elvtársak részéről van egy bizonyosfoku fenntartás. Az elvtársak körében ott jó hangulat van, jól összeforrottak, sok nehéz problémán mentek keresztül, ami összekovácsolta őket. Viszont azt is meg kell mondani, hogy a két kar viszonylatában nem lehet együttműködésről beszélni. /Pl. a tan. érdemérem eset/ Mindkét kar részéről meg van ez a fenntartás és ez a dolgok az ügyek-különböző felfogásából, különböző magyarázásból ered, tehát az együttműködés hiányára vezethető vissza. * ^
