Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1956-1957

1957. május 10.

- 7 tudatot. Tehát amikor a karok állásfoglalásának kérdése a felső- oktatás átszervezésével kapcsolatban felmerült, szerinte nagy szerepet játszik ebben az érdekelteknek az a sokszor ki nem moncott kérdése, hogy velük mi lesz? Azt hiszem, hogy nem eléggé konkréten voltak a kérdések felvetve, ami nehéz is lett volna.

De az ilyen tekintetben meglévő aggályok azok a okok, amelyek miatt nagyon ővagosan foglaltunk állást és minden olyan változást, ami személyi érdekeket csak látszólag is sépthettek volna, a karok elutasítottak. Ha továbbra is foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, konkrótebb javaslatokat kell kidolgoznunk, hogy valóban objektiv álláspontokat tudjanak az egyes oktatók elfoglalni. Ha látják, hogy őket személyszerint érinti-e, vagy sem, akkor tudnak csak tárgyilagosan állást foglalni. A kérdés megoldásánek ez a nyitja.

Rektor: Engedjék meg Tanács tagjai, hogy egy kedves, anekdotaszámba menő történetet elmondjak: A bécsi Hochschule von Bodenkultur..- ban történt Kellner professzorral, hogy amikor felmerült az elméletének egy néhány praktikus vonatkozású részletkérdése, azt mondotta: "Bár az elméletet én állítottam fel, azonban sajnos gyakorlati vonatkozásokban nem tudtam eléggé elmélyedni. Van valaki itt a szomszédban, Óvárott, Cselkó István professzor, aki az én elmóletetmet sokkal jobban ismeri, mint én magam. Tessék, forduljanak hozzá.”

Ismeretes egyes kutatóintézetekben az olyan tudós, aki 8 óra hosszat tudós. Ez meglehetősen gyorsan termelődik ki, sőt újratermelődik. Ugyanakkor, aki nem akarj"a hallgatók előtt kényelmetlen helyzetbe kerülni, annak arra bizony nem igen van alkalma, hogy csupán 8 órára korlátozza munkáját és utána egészen szabad ember legyen.

Ezután néhány bejelentést tesz: Emlékezteti a Rektori Tanácsot arra, hogy a mostani IV.évesek diplomaterv témáit bevontuk, ami bizony elég visszás helyzetet teremtett. Azt javasolja, hogy ezt az elhamarkodott intézkedésünket közelebbőrl és újra nézzük meg, mert vannak a IV.évesek között, akik egész szerencsétlennek érzik magukat ezáltal.

Kötelességszerüen bejelentem, hogy a IV.évesek körében egészségtelen törekvés elevexBdett meg. Azt mondják, hogy üzemszervezésből ők majd csak ősszel akarnak szigorlatozni. Nagyon jól tudjuk, mit jelent az, ha az elméleti munkában, a tanulásban a többhóaapos kintlét zökkenőt okoz. Annyitsem fognak tudni ősszel, mint most tudnak. Nagyon szépen kérem ebben a kérdésben különösen Vágsellyei és Tóth Mihály elvtársakat, mint a legérdekeltebbeket, hogy nézzék meg közelebbről és ha már nagyon éles esetekben megokolt is ez, de legfeljebb fakultatívvá lehet tenni, de rendszert belőle nem mernék csinálni. Ez a tapasztalatom az évfolyamok éle tébe való bele-szondázás eredménye, kérem gondolkodjanak rajta. Elnézést kérek, hogy a felsorolásból éppen a legérdekeltebbet, Berend dékán elvtársat hagytam ki.

10