Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. szeptember 5.
kell berajzolni. Ez a függvény az előzőekben vázolt egyenletek segítségével a technológiai adatok alapján határozható meg. A függvény megrajzolásához célszerű az egy állatra és egy napra vonatkoztatott értékből kiindulni vagyis a q = [kJ/nap, állat] z-n összefüggésből és az így kapott egységet a termelési eredménynél figyelembe vett állatlétszámmal és a vonatkoztatási időintervallumnak megfelelő napok számával megszorozni. IV. szektor. A koordinátarendszer negyedik szektorában az energiaigény költségesítését kell elvégezni. Az energia mennyisége és beszerzési költsége közötti összefüggés lineáris, így a függvény képe ismét egyenes. Az egyenes iránytangense az energiahordozó egységárának hatásfokkal szorzott értéke. Jelenleg az állattartó épületek fűtésére alkalmazott olajtüzelés 90%-os átlagos hatásfokkal vehető számításba. A koordinátarendszer négy szektorának kialakítása után meghatározhatók a különböző istállóhőmérsékletekhez tartozó energiaráfordítás — termelési eredmény értékpárok, vagyis at, = f (T; E) függvény összetartozó számértékei. Ha a különböző istállóhőmérsékletekhez tartozó termelési eredményből kivont energiaráfordítás értékeit felrajzoljuk, egy olyan függvény képét nyerjük, amelynek a szélső értéke megadja az optimális fűtési hőmérsékletet (2. ábra). 2. ábra. Az optimális istállóhőmérséklet meghatározása Következtetések Az állattartó épületek belső hőmérsékletének meghatározásánál arra kell törekedni, hogy az így kiszámított optimális istállóhőmérséklet-érték az állat termelési hőmérsékleti zónájába essék. Gyakran előfordul, hogy az így kiszámított optimális hőmérséklet nem éri el a termelési zóna alsó határát sem. Ilyenkor annak műszaki feltételét kell megteremteni, hogy az azonos istállóhőmérsékletet alacsonyabb energiafelhasználással lehessen elérni. Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeire az előzőekben ismertetett összefüggés beható elemzésével lehet választ kapni és az így megfogalmazott műszaki feltételek biztosításával a termelés optimális körülményeit —természetesen csupán az istállóklíma szempontjából — a gyakorlatban is meg lehet teremteni. hírek Svájcban is növekszik a földgáz jelentősége A közzétett távlati energiakoncepció szerint 1985-re 1,8* 109 m3 (35,2 MJ/m3 = 8400 kcal/m3) földgázfelhasználást irányoznak elő. Ez a 2000. évre 2,6—3,4-109-re emelkedik. A földgázt tartják az olaj pótlása tekintetében a jövőben a legfontosabb energiafajtának. A földgázt követi a víz- és nukleáris energiával fejlesztett villamos energia. (Gaswärme International 4/1979. száma) Folyékony földgáznak a tengrei fúróhelyen tankhajókba való töltése Francia és nyugatnémet vállalatok rendszert dolgoznak ki, mely lehetővé teszi, hogy az Északi-tenger kitermelésre kevésbé gazdaságos földgázmezői költséges tengeralatti csővezetékek fektetése nélkül kitermelhetők legyenek. Az elképzelés szerinti töltőberendezéssel a fúrási helyen cseppfolyósított földgáz a tankhajóba közvetlenül áttölthető. A kifejlesztés költségeire a prototípus elkészültéig 5,5 millió márkát irányoztak elő. A kifejlesztés munkáit 1980 végéig akarják befejezni. A töltőberendezéssel lehetővé válik a kőolajtermelés kísérőgázainak, melyeket most fákylatűzzel égetnek el, hasznosítása. Az Északi-tenger a 62. szélességi foktól délre levő készletének mintegy 60%-a ezen új töltőberendezés nélkül nem lenne megfelelően hasznosítható. (Brennstoff—Wärme—Kraft 3/1979. száma) Nem változik Hollandia földgázforgalma 1978-ban a belföldi fogyasztás 44,279-109 m3, az export 45,055-109 m3, az összes forgalom 89,334-103 m3 volt (1 m3 = 35,2 MJ), ami nagyjában megegyezik az 1977. évi forgalommal. 1979-ben hasonló forgalmat irányoznak elő annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a groningeni földgázkészletet kímélni, a többi szárazföldi és partközeli földgázmezőket jobban kell kihasználni. (Gaswärme International 4/1979. száma) Kanada földgázt importál az Egyesült Államokból Újabban szerződéseket kötöttek amerikai vállalatokkal összesen 21,5-109 m3 földgáz szállítására. Ez a földgázmennyiség 10 óv alatt kerül leszállításra, az első öt évben növekvő, a második öt évben csökkenő évi részletekben. (Gaswärme International 4/1979. száma) K. L. Ö. Energiagazdálkodás XXI. évf. 1—2. szám 37
