Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. szeptember 5.
szer, márcsak két, említett sajátossága miatt is: — a termelt (olcsó!) villamos energia szükséges mértékig, jó hatásfokkal, hőfejlesztésre használható ; — a rendszer építőkocka-szerűen építhető fel. A KE a semmiféle hálózattal sem rendelkező (pl. tervezett) fogyasztó csoportok részére egy rendszerrel megoldhatja az energiaszolgáltatást, a villamos-, földgáz- stb. táphálózatépítés gondjai, költségei nélkül, vagyis fokozhatja a fogyasztó „szimpátiáját” a rendszer iránt, ami a KE alkalmazásba vétele szempontjából nyilván fontos tényező. A kistartályos pébé szolgáltatásra épülő KE műszaki-gazdasági-funkcionális előnyei révén a fogyasztók érdekeihez egyaránt jobban illeszkedik (illeszthető), mint a szemügyre vett fogyasztói területen számba vehető bármely más rendszer; ugyanakkor természetesen egyéb területen is (pl. földgázzal működtetve) hatékony energiaellátó megoldás lehet. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a gazdaságossági összehasonlítás a KE szempontjából előnytelen feltételek mellett hozott kedvező eredményt : a hálózatról vett villamos energiát a háztartásra érvényes 2,30 Ft/kWh-val számoltuk (ipari fogyasztónál ez a lekötési díjakat figyelembe véve nagyobbra adódik), figyelmen kívül hagytuk az építőkocka-rendszerből és a KE olcsó villamos energiájának hővé konvertálásából származtatható gazdasági előnyöket, nem számoltunk a villamos táphálózat építési költségeinek népgazdasági szinten jelentkező elmaradásával stb. Végül a leglényegesebb torzítás: feltételeztük, hogy egy KE viseli a kistartályos pébé szolgáltató rendszer beruházásából eredő költségeket, holott nyilvánvalóan több KE működhet egy tartályról. Ez a KE teljes fölényét sejteti. Befejezésül egy — feltehetően érdeklődésre számot tartó —jellemző diagramot adunk meg: ez a KE-re vonatkozó fajlagos energiaköltséget ábrázolja az éves kihasználási óraszám függvényében )3. ábra). A diagram a 2. ábrán közölt függvényből származtatható, a K-nak (h • 1 \„)-gal való osztásával. A 3. ábra tehát a: Ko = C -f- mh Vagyis: E ■ h ■ PM = C + mh /: hPetl görbét szemlélteti. IRODALOM (1) A nehézipari miniszter 3/1977. (XII. 29.) NIM—ÁH számú rendelete az egyes fogyasztóneinek villamos energia árának megállapításáról. (2) Auras, H., Hörstinghaus TI., Fox, V.: Abwarmenutzung bei Eigenstromversorgung auf Erdgasbasis mit Total-Energy-Anlagen. Heizung, Lüftung, Klimatechnik; 1975. 1—2. sz. (3) Csonka E.: A pébégáz-ellátás helyzete és jövőbeni alakulása. 16. Országos Gázkonferencia, 1972. (4) Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv, 1977. ÁEEF, Bpest, 1978. (5) Győri A.: Iparvállalatok energiagazdálkodása, Tk. kiadó Budapest, 1973. (6) Kovács S., Sassy L.: A propán-bután gáz mezőgazdasági felhasználásának lehetőségei. 20. Országos Gázkonferencia, 1976. (7) Kremer, H.: Einschienige Energieversorgung mit gasbeheizten Total-Energy-Anlagen; Erdgas, 1970. 6. sz. (8) Oláh F.: Lakáscsoportok vezetékes _pébé ellátása. 1979. május 23-án megtartott GKVÁ MT anyaga, M.sz.: 98 P 284. (9) Vizsgálati eredmények: — Ikarus 556 autóbusz pébével való üzemeltetéséről. M.sz.: 76 C 3227; — ZIL 130 tehergépkocsi pébével való üzemeltetéséről. M.sz.: 76 C 4224; — VÁZ 2101 gépkocsi (Zsiguli 1200) pébével való üzemeltetéséről; M.sz.: 76 B 1123. (10) Piskóty M.: Kistartályos pébészolgáltatás; 1976-os jelentés, T.sz.: 76044 OKGT GKVÁ. (11) Totál Energy Module (TOTEM); a FIAT konszern 2.0258 sz. gyártmányismertető kiadványa, Torino. (12) Zentay K.: Komplex energiaellátó rendszer mezőgazdasági üzemekben történő alkalmazásának műszaki-gazdasági elemzése a Duna Mgtsz példáján. Diplomaterv, 1979., BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék. Hz ésszerű takarékosság a legolcsóbb energiaforrás! Energiagazdálkodás XXI. évf. 1—2. szám 73
