Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. szeptember 5.
Az olajtüzelésű berendezések szilárdanyag-emisszióját jól közelítő számítási módszer jelenleg nem ismeretes. Az OKTH Levegőtisztaság-védelmi Intézet helyszíni mérésekeket folytat egy számítási módszer használhatóságának és pontosságának eldöntése céljából. A módszer a tüzelőberendezésből a füstgázzal távozó szilárd égéstermékek hamutartalmának meghatározásán alapul. Ehhez az izzítás végrehajtásához szükséges menynyiségű szilárd égéstermékmintát kell venni. A módszerhez felhasznált többi adat egyéb célból végzett vizsgálatok eredménye, tehát adottnak tekinthető. 2.1.2 Számítás 2.2 Kéndioxid emisszió 2.2.1 Keletkezés A különböző olajfák mindig tartalmaznak több-kevesebb ként is — hazai viszonylatban inkább többet —, ami gyakorlatilag teljes egészében éghető kén. A tűztérben a ként először kéndioxiddá, majd ennek egy része kéntrioxiddá alakul. A kéntrioxiddá való oxidálódás mértéke számos tényezőtől függ, amelyek közül néhány fontosabb: az olaj kéntartalma, légfelesleg, a tűztér hőmérséklete, a füstgáz nitrogénoxid- és az olaj vanádiumtartalma stb. Az olaj égése során keletkező nagy mennyiségű vízgőz biztosítja a kéntrioxid kénsavgőz — S03 H2S04-gőz — átalakulás egyik feltételét. A másik feltétel — a füstgáz hőmérsékletének a konverzió lefolyásához szükséges mértékű csökkenése — szintén adott, mivel a távozó füstgáz hőmérséklet alsó határaként általában a savharmatpontot szabják meg. A fentiek következtében az olajtüzelésű berendezésekből a kén gyakorlatilag kéndioxid és kénsavgőz formájában távozik. 2.2.2 Számítás Eso2 = 20 BS" [kg/h] (14) A képlet pontos eredményt az alábbi feltételek teljesülése mellett ad: a) a tüzelőanyaggal a berendezésbe került kénből kéndioxid képződik, ami további átalakulásokon nem megy keresztül; b) a szilárd égéstermékek kenet nem kötnek meg; c) a tüzelőberendezésekben kénvegyületek nem válnak ki. Gyakorlatilag a fenti feltételek egyike sem teljesül, a b és c ennek ellenére elfogadható, mivel a szilárd égéstermékek mennyisége és ennélfogva az azokhoz kötődő kénmennyiség is minimális, valamint a tüzelőberendezésben bármilyen formában kiváló kén mennyisége harmatpont feletti üzemeltetés esetén elhanyagolható, vagy nulla. Az a) feltétel valósága következében előálló hiba nagyságára csak a keletkező SOa mennyiségének pontos ismeretében adható válasz, aminek meghatározása csak méréssel lehetséges. A hiba mennyiségének érzékeltetése végett megjegyezzük, hogy a különböző szakirodalmak szerint az olajtüzelésű berendezésekbe bevitt kén általában 3 —12%-a alakul kéndioxiddá, de előfordult már 17%-os mérési eredmény is. A gáztüzelésű berendezések által emittált szilárd légszennyező anyagok és kéndioxid/kónoxid mennyisége szakszerű üzemeltetés esetén elhanyagolható. JELÖLÉSEK A. . . .N az egyes szilárd égéstermék-féleségek (lásd 2. ábrát: P4-—PL) mennyisége, t/h B a felhasznált tüzelőanyag mennyisége, t/h E0 pernye emisszió, t/h Es02 kéndioxid emisszió, kg/h Eso3 az éghetőanyag-tartalommal módosított kéndioxid emisszió, kg/h Eso3 kéntrioxid emisszió, kg/h Eso* kéndioxid emisszió, kg/h a szilárd égéstermékek átlagos óghetőanyagtartalma, % ép a pernye éghetőanyag-tartalma, % é, a salak éghetőanyag-tartalma, % 0 a tüzelőberendezésben képződő szilárd égéstermékek összes mennyisége, t/h h a tüzelőanyag hamutartalma, % I\—L a rendszerben különböző helyeken kiváló szilárd égéstermékek mennyisége, t/h (lásd az 1. ábrát) PBE a leválasztó berendezésbe belépő pernye menynyisége, t/h s lásd az 1.2 pontot S6 a tüzelőanyag összes kéntartalma, % S" a tüzelőanyag bombakéntartalma, % S‘ a tüzelőanyag éghetőkén-tartalma, % S03 a szilárd égéstermékek átlagos kéntrioxidtartalma, % S03A az egyes szilárd égéstermék-féleségek (lásd az 1. ábrát: Pt . . L) kéntrioxid-tartalma, % a a szilárd égéstermékek kénlekőtési tényezője a* a szilárd égéstermékek, az éghetőanyag-tartalommal módosított kénlekötési tényezője r)y a kazán salakbefogási tényezője r/" a tüzelőberendezés n-ik pernyegyűjtő helyének pernyebefogási tényezője (lásd: az (1. ábrát) rf- a leválasztó berendezés hatásfoka if a tüzelőberendezés spontán leválasztási hatásfoka 3. Gáztüzelésű berendezések IRODALOM [1] Serege S.: Számítási módszer a tüzelőberendezések S02 emissziójának meghatározására. Energiagazdálkodás XVIII. évf. 3. sz. 1977. márc. [2] Dr. Lévai A.: Hőerőművek II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964 [3] Pótsa E.: Gőzkazánok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1971 [4] Dr. Káldi—Dr. de Junge J.: A nehézvegyipar levegőtisztaságvédelme. Veszprémi Vegyipari Egyetem, 1976 [5 ] VEIKI: Kazán tüzelőberendezések kéndioxid emiszsziójára vonatkozó műszaki leírás javaslata (kutatási jelentés, HTF 9/1973) [6] T. Kukin és B. P. Bennett: Chemical reduction of S03, particulates and NO* emissions. Journal of the Institute of Fuel. New Jersey, USA 1977. márc. ART POLLUTION ENGINEERING MANUAL U.S DEPARTMENT OF HEALTH, EDUCATION, AND WELFARE. PUBLIC HEALTH SERVICE CINCINATTI, OHIO, 1967 Energiagazdálkodás XXL évf. 1—2. szám 83
