Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. szeptember 5.
béri izomerővel 128 igavonó állat alkalmazásával 10, az USA-ban 1945-ben 3,15 és 1975-ben 2,16 -ra becsülhető. Ez azt jelenti, hogy ma mintegy 60-szor roszszabb a kukoricatermelés O/I hatékonysága, mint emberi izomerőre alapozott termesztés esetében volt. Ennek ellenére a még jelenlegi is relatíve olcsóbb, koncentrált foszilis energiahordozók használata gazdaságosabb, mint a költséges emberi izomerő munkájának használata. — Annak ellenére, hogy a genetikai sajátosságok mintegy 50 —64%-ban meghatározzák a hozamok alakulását, ebben a folyamatban egy olyan telítődési tendencia érzékelhető, amely szerint a ráfordítások (műtrágya, gép, energia stb.) inputok további növelése már nem eredményez arányosan nagyobb hozamokat. — A növekvő hozamokkal párhuzamosan ugyanis egyes fajták minőségi jellemzői leromlanak, a növény több vonatkozásban kiegyensúlyozatlanná válik, így pl. a takarmánygabona-féléknél a hozam növelése során csökken a beltartalmi értéke. A csökkenő fehérjekoncentrációjú takarmány viszont egyre kevésbé felel meg az intenzív állattenyésztésben a nagy hozamú faj - ták igényeinek. — Csökken a növények ellenállóképessége. így pl az USA-ban 1942 — 74 között 31,4%-ról 33%-ra nőtt a termelésből adódó veszteségek becsült értéke, az ugyanezen idő alatt legyártott és alkalmazott nagy mennyiségű növényvédő és rovarirtó szer ellenére. — A talajművelés és tápanyagellátás színvonala elmarad az új genotípusok bevezetésének és alkalmazásának ütemétől, és az intenzív növénytermesztéssel járó környezetszennyezés kompenzálása egyre nagyobb kiadásokat okoz. Az emberiség egy része már megtanulta, hogyan állítson elő magának elegendő élelmet. Ez a folyamat azonban a növényi és állati eredetű élelmiszertermelési-fogyasztási lánc lényeges szerkezeti módosulásával jár együtt. Az egy főre eső élelmiszer-termelés kalóriaértéke azekben az országokban meghaladja a 3000 kcal-át naponként (2. ábra). Ez az igény már alig emelkedik, de amezőgazdasági termelés volumene továbbra is növekszik. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a növényi eredetű élelmiszerek rovására a magas fehérjetartalmú állati termékek növekvő arányt képviselnek a fogyasztásban. A megtermelt növényi nyersanyagokat fokozott mértékben kell hússá transzformálni, ami jelentős energiaveszteséggel jár. Az állattenyésztés — a tej, hús, tojás stb. előállítása — lényegesen kedvezőtlenebb energetikai mutatókkal történik, mint a növénytermesztés. Jellemző, hogy pl. 10-szer több foszilis energia szükséges egységnyi állati protein előállításához, mint azonos mennyiségű növényi protein előállításához. Felvetődik természetesen a kérdés, hogy hogyan lehetne a gyakorlatban a bioenergia-termelés hatékonyságát fokozni, azaz a megtermelt növényi termékeket egyre nagyobb hányadban humán táplálókká akalítani, illetve az élelmiszer-termelés fajlagos energiafelhasználását anélkül csökkenteni, hogy a ma már mélyen meggyökeresedett táplálkozási szokásokat hirtelen kellene megváltoztatni. Az alacsony O/I arányból adódó veszteségek forrásait jórészt ismerjük, azonban gazdasági és szemléleti okok miatt keveset tettünk ezek csökkentésére, illetve a „hulladékenergiák” hasznosítására. Ez igen fontos tartalék, amelynek feltárásához új eszközök szükségesek, ezek azonban csakis a különböző tudományágak ismereteinek és módszereinek összekapcsolásával, interdiszciplináris kutatások eredményeként jöhetnek létre. A tanulmányban néhány olyan új eszközt kívánunk bemutatni, amelyek közvetve vagy közvetlenül hozzájámo X) g» 2500 2000 O o ° o °~USA Magyarország ~i0r®*-Sz U ° O ^ «8 ® 0-• O 0 » 4 OO V— • oO o fejlett ország • fejlődő ország • o • • ° • «•* V • «. ° • • • • • * *,♦. . r % ••• •• •. • *• India* .. » * • • • • • • 50 fehérje 2. ábra. A táplálkozási célú energia-fehérje fogyasztás alakulása 128 országban rulhatnak a bioenergia termelési hatékonyságának fokozásához. Ezeket a berendezéseket a KFKI-ben fejlesztettük ki és a mezőgazdasági hasznosításuknál már eddig is sikeres alkalmazásuknak lehetünk tanúi. A nagy mérési pontosságával kitűnő új típusú mágneses rezonancia elven működő szemesterménynedvesség-mérési eljárás a szárítási folyamatok automatizálásánál alkalmazható. Ez a műszer a KFKI-ben kidolgozott mezőgazdasági alkalmazások egyik legsikeresebb példája. A Baranya megyei Szakszolgáltató Állomás számítógéppel vezérelt, automatikus agroanalitikai laboratóriumában pl. évente kb. 1 millió analízist végez és ezzel elősegíti a a talajok tápanyag-ellátottsági szintjének elemzését és a szabályozott tápanyag visszapótlás műszeres megalapozását. A gabonamagvak fehérjetartalmának szemenkénti meghatározására kifejlesztett roncsolásmentes eljárás a fehérjetartalom növelését, a genetikai tartalékok gyakorlati feltárását teszi lehetővé. Az olajos magvak szemenkénti olajtartalmának meghatározására kifejlesztett gyors eljárás a fentiekhez hasonlóan — a növénynemesítő munkáját segíti. De ide sorolhatók a nitrogénfelvétel, a fotószintézis jobb megértését segítő neutronforrásokat nagy tömegű mintákban (pl. állati tápokban), mintaelőkészítés nélkül, automatikusan végzünk nitrogén, foszfor, vagy kálium meghatározást és ily módon a feletetett élelem tápértékét összhangba hozhatjuk az igényekkel. Ebben a rövid tanulmányban a világ és a hazai élelmiszer-termelés néhány sürgető problémájára szerettünk volna rámutatni, s ehhez kapcsolódóan a KFKI-ben kifejlesztett néhány eszközre és kutatási módszerre, illetve ezek alkalmazási lehetőségére kívántuk felhívni a figyelmet. A már elért szerény eredmények példája nyomán más területeken is örömmel vennénk a kezdeményezést. 64 Energiagazdálkodás XXI. évf. 1—2. szám
