Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1971

1971. május 14.

-lesére , másrészt sokkal hatékonyabb lenne oktatásunk és nem utolsósorban közvetlenebb kapcsolat alakulna ki oktató - hallgató között.

Az oktatáson belül nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a tudományos tevékenységre ösztönzésre is. Az önálló munkára nevelést előtérbe helyezve, egyénekre szabott széleskörű kutatómunkát igénylő feladatokat adjanak a tanszékek a hallgatóknak /legyen példa erre a növénytermesztési tanszéken bevezetett több féléves munkával elkészíthető technológiai terv beadását előíró uj oktatási rendszer/ Az eddigieknél több, szerteágazó, hasznos kisérlet elvégzésére kell késztetni a hallgatókat.

Komoly problémát jelent, hogy az elmúlt esztendőkben ütemében csökkent a jegyzetkiadás. Ezzel kapcsolatban úgy véljük, jegyzetekben rögzíteni csak a néhány éven belül el nem avuló anyagot kellene, mig a korszerűbb ismereteket jegyzeten kivül, előadáson ismertetni. Igaz, hogy ezzel növekedne a tankönyvön kívüli ismeretanyag mennyisége, viszont kevésbé lennének elavultak jegyzeteink és az eddigieknél ritkábban kellene kiadni azokat. Természetesen ennek a megoldásnak szükségszerűen együtt kell járnia az előadások színvonalának emelésével, hallgatói részről pedig az órák látogatásával.

Ami pedig a szakok részéről a jegyzetirást illeti, minél hamarabb meg kell teremteni a szakosodás kívánalmainak megfelelő jegyzeteket, ez már csak azért is fontos, mert igy talán jobban körülhatárolhatok a szakonkénti követelmények.

Általános tapasztalat, hogy oktatásunkban nincs összhang az elméleti és a gyakorlati oktatás között. Különösen igaz ez a tantárgyankénti gyakorlati foglalkozásokra. Mig ugyanis az előacUsokon többé-kevésbé találkozni uj ismeretek leadására irányuló törekvéssel, addig a gyakorlati képzésben alig. Egyrészt a bemutatásra kerülő, mezőgazdasági termelést folytató jizemek színvonala erősen kifogásolható,