Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1968-1969
1968. december 20.
- 2 A szakmérnökképzés célja egyrészről speciális, vagjjdü? .olynn szükebb szakterületen az ismeretek elmélyítése, melyek fejlődése mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban az utóbbi években rohamos volt. Ilyen jellegű tudományterületek a kémiai anyagok széleskörű bevez©*- ■tése, valamint a gépesítés és az üzemszervezés terén jelentkeznek* > így vált szükségessé a növényvédő szerek évről-évre sokasodó mennyisége következtében és ujhatásu anyagok alkalmazásával kapcsolatban a növényvédelmi szak folyamatos fenntartása. De ugyanígy igényli a szakosodást a nagy mennyiségben felhasználásra kerülő műtrágya és a mind kiterjedtebben alkalmazott gyomirtó-szer is. A szakmérnökképzósnek sok esetbenfmég más hiányt is kell pótolni 'éspedig olyan szakterületen kell biztosítani a szák-mb ér utánpótlást, mely diszciplínákra az általános, .mérnökképzés keretében csak kevés idő jutó •; • . <-■ * Példaként említem a tal^tani szakember képzést, mely tudományt csak olyan felsőfokú intézetekben oktatják, mélyekben az alapul szolgáló geológiai, ásványtani, természetföldrajzi ismeretek tárgyai nem szerepelnek és az alapvetően fontos kémiái és fizikai tárgykörökre is csak kevés idő jut. Ugyanakkor más jellegű egyetemeken, • mint a..‘Tudomány egye temeken éá a Műszaki Egyetemen a talajtani oktatás vagy teljesen hiányzik, vagy leszűkített tematikával szerepel. A szokmérnökképzcs feladata tehát ebben az esetben, az általános mezőgazd: sági mérnöki ismeretek alapjait megerősíteni $lyan tárgyakkal ,• melyek az adott tudománytérül etek működéséhez elengedhetetlenek«,' ...... Ez az igény egyben a szakmérnöki képzés uj formáit is megköveteli, melyek kidolgozása jelenleg folyamatban van. Megállapítható tehát, hogy a jelenleg folyó szakmérnökképzés szintjével nem lehetünk minden tekintetben elégedettek. Éppen'a szakosodás megköveteli, hogy az oktatási anyag évről-évre gazdagodjon és felölelje a -legújabb eredményeket. A meglévő szakok és az ezekhez tartozó formák acILctt szükség van uj szakterületek felmérésére is, és az ezeknek megfelelő képzési keretek ‘-kialakítására • Úgy véljük} hogy Karunkon a meglévő szakok mellett elsősorban az ökonómiai és meliorációs irányzatok szakjait kell továbbfejleszteni, mert ezekre mind a szellemi kapacitás, >ind a laboratóriumi felszerelés tekintetében a feltételek adottak.
