Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1967-1968

1968. január 31.

e a !> tabban elkülönülnek.-, E ké. ’éle feladatot egy ember - műn—/ kaidé jéhek korlátozottsága és a speciális ismeretany-ag folytonos növekedése és differenciálódása következtében * már nem képes egyaránt jól ellátni,, Ilyen módon felmerül - a szükségessége annak, hogy az agrármérnökök egy része szélesebbkörü üzemgazdasági /ökonómiai/ ismeretekkel ren­delkező szakember legyen* . Az ökonómiai feladatok egészéből a közgazdasági fela­datokra a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem keres­kedelmi Karán képeznek agrárközgazdászokat* A képzési for­mával - amint est a gyakorlati tapasztalatok ma már bi­zonyítják - olyan agrárközgazdászok kiképzését lehet biz­tosítani, akik igen alapos közgazdasági stúdiumok elvég- , zése mellett - legalább is az agrárvonatkozásu közgazda- sági tevékenység végzéséhez szükséges mezőgazdasági isme­retanyagot is el tudják sajátítandó Ilyen módon alkalmas­sá lehet tenni őket arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsola­tos közgazdasági feladatokat , elsősorban népgazdasági, ill, ágazati szinten, jó hatásfokkal oldjanak meg. Az üzemgazdasági feladatok mérnökig ellátására azonban az - 1952-57 között az Agrártudományi Egyetemen fennállott Agrárközgazdasági Kar megszűnése után - alapképzési jel­leggel üzemgazdasági felkészültségű agrármérnököket nem képzünk. Az ezirányu hiányt utárképzéssei, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folyó üzemgazdasági szaknérnökképzés igyekezett, illr, igyekszik pótolni, Ez azonban az e téren fennálló szükséglet kielégítését nem oldhatta és a továbbiakban sem oldhatja meg* Az üzemgazdasági szakmérnökképzésre ugyanis a hall­gatók többéves gyakorlat eltöltése után és önkéntesen jelentkezhetnek, A teljeskor!! üzemgazdasági képzettség *$£; ■ •- 5 ~ 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom