Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1967-1968

1968. január 31.

Elméletileg ugyancsak kétféle módja., iránya képzelhető el a szakosításnak iss

a/ ágazatok, ill, funkciók szerinti specializálódás, amikor az egyes főágazatok» .vagy ágazatok, ill, funkciók /plt> növénytermelésállattenyésztés, szarvasmarhatenyésztés, i romi itc nyé .btés y ill.>öntözés »•növény' ál: Icii-stb, / ismeretanyagát sajátít* ják el speciális képzés során a szakemberei;

b/ a tevékenységek jellege szerinti specializálódás, amikor a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatára, ill, tevékenységére vonatkozó ismeretanyagának valamely vonatkozását kell a specialistának uralniaa Ilyen módon- biotechnika-technológiai,- műszaki gépesitékl, és- üzemgazdasági

irányú szakosodásnak lehet jelentősége*

A kellő gyakorlattal rendelkező általános agrármérnökök ágazati, illetve funkcionális spec iá1 iz. másának gyakor latilag bevált formája'a szaknérnökképzés»

A tevékenységek jellegének-megfelelő szakosodási, k azonban már célszerűbb formája az- egyetemi oktatás spéci—-, alizálása, mert különben az. ebber~ szükséges speciális alap tárgyi műveltség nem biztosítható,.

Ismeretes, 'hogy a mezőgazdasági- felsőüktatásban jelenleg

— általános . agr ár mér n okkép zés,

— mezőgazdasági gépészmérnökképzés, és

— kertészmernek képzés folyik.