Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1966-1967
1966. december 16.
azt a 4-5 évet, amit itt a kollégiumban eltöltőnek, kulturáltan használják fel szakmai, kulturális nevelésük tokint ötében« Ennek a kulcskérdése ott van, - amit Lehoczky és Tóth elvtdroak votettek fel - hogy az egyetemi önkormányzatnak maximális teret kell biztosítani* Véleménye szerint 1200 főt számláló kollégiumban emberi közelségbe kerülni ogyes hallgatókkal egyszerűen lehetetlen« 20-25 , 40-50 fős kollégiumot kell szervezni« Ennek a kollégiumi szervezésnek a lényege, hogy mind az öt évfolyamból legyenek egy kollégiumban« A régi kollégiumokban a felvételt is maga a kollégium tagsága döntötte el, s ezzel nagy felelőséget is vállaltak magukra« összefoglalva: azt javasolja, hogy a régi kollégiumi élet több hasznos tapasztalatát használjuk fel, mint eddig tettük« Dr. r>oós Píl: Az eddig elhangzott hozzászólásokhoz a következőket fűzte: A kollégiumban lakó hallgatóknak el kell érni egy bizonyos szintet, hogy bentlakók lehessenek. Ezt korábban úgy oldották me , ha nem éri el a szintet, akkor automatikusan megszűnik a bentlakása, igy albérletbe kerül. Tehát a hallgató saját magát zárja ki a kollégiumból« Az a kérdés, hogy Gödöllőn ezt miképpen lehet megoldani? Nem lehet azt megengedni, hogy minden korlátozás nélkül bentlakásos legyen egy hallgató, éa csak a bukás legyen kizáró ok, mert van olyan, aki soha nem bukik meg, de állandóan elégséges az átlaga. Viszont Gödöllőn albérletet nem lehet szerezni, ezért a kollégiumból való kizárás esetleg tanulmányai teljes megszakítását jelentené* Dr. Pethő György: Helyesli azt a javaslatot, hogy a hallgatók bentlakása a kollégiumban követelményekhez legyen kötve. Ami a szervezeti szabályzatot illeti, a következoket- mondja el: A szervezeti szabályzat megtárgyalását azért javasolta csak a Mg. tud. kar Tanácsa által, mert a Gm« Kar még nincs kint teljes apparátussal. A rendelet szerint a működési szabályzat évente módosítható, igy a kiköltözés után a szükséges változtatás lehetséges« Mivel a Gépészmérnöki Karról most még egy évfolyam van csak kint, igy nem indokolt ennek mostani megtárgyalása« De a kari tanácsnak - egyiknek, vagy mindkettőnek - ezt feltétlenül tárgyalni kell« Tóth Mihály elvtárs véleményével egyet ért, hogy a határidőket lehetne módosítani« Nem kapott tájékoztatást arra, hogy mi legyen a határidő,igy maga tette a javaslatot az uj kollégiumi szervezeti szabályzat megtárgyalásának határidejére vonatkozóan. A KISZ Szervezet nyilatkozzon, hogy mikorra tudják elkészíteni, s esetleg módosítható a határidő. Nem akarja a KISZ jogait csorbítani azzal, ha azt mondja, hogy a javaslatot a kollégium igazgatója készítse el« Ez azt jelentené, hogy az igazgató a KISZ együttműködésével készíti el javaslatát, és illetékes fórumokon történő tárgyalás után a rektor hagyja jóvá. Dr. Tóth Mihály: Javasolja a tárgyalások csökkentése érdekében, hogy a működési szabályzatot egy kibővített Egyetemi Tanácsülésen tárgyalják meg, akkor a kari ülés elhagyható. Gárdos Lászlót Az Egyetem egy 1.200 fős kollégiumot kapott .Ilyen nagy befogadóképességű kollégium, illetve diákszálló ez az egy van az egész orszgában. A kollégium nagyon sok problémát vet fel, és ezek most a kollégium igazgató vállát terhelik. Véleménye - ez nem a kollégium igazgató hatáskörének csökkentése - hogy ezeket a technikai problémákat egy kis gondnoki csoport oldja meg, igy az igazgató figyelmét nem vonnák el ezek a gazdasági jellegű feladatok a neveléstől. Ez nem azt jelentené, hogy a kollégiumi igazgató nem gazdája és dirigense az egész I
