Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1963-1964
1964. március 21.
13 ilyen mélységben a tenyészidő alatt lehullott csapadék nem pótolja. Ugyanekkor a köztes növény nélküli területen a gyümölcsfák részére volt könnyen felvehető viz. Hazai viszonyaink között a gyümölcsök öntözése virágzás előtt, majd azt követően csak abban az esetben indokolt, ha a köztes növény kiszárította a talajt, 22. A szőlőtalaj vízforgalmának vizsgálatában megállapitották,hogy a talaj vízvesztesége legnagyobb a o-lo cm-ig terjedő réteg- • ben, továbbá a 2o- és 4o cm közötti részekben. Ez utóbbit különösen a szőlő vizíelvétele befolyásolja. A termésmennyiséget illetően a barázdás és az esőszerü öntözési kezelések között lényeges eltérés tapasztalható, aminek valószínű magyarázata, hogy a bogyók legnagyobb növekedési időszakában az esőszerü öntözés 3 napot késett a barázdás öntözéshez képest. Az öntözött szőlő cukortartalma nagyobb, mint a kontroll területé. A két kezelés között azonban lényeges különbség nincs. 23. Számadatokat dolgoz ki a különböző öntözőberendezések fajlagos ráfordítására és munkaerőszükségletére vonatkozólag, ami az öntözés gazdaságos üzemelését teszi lehetővé. 24« Az öntözés költségével kapcsolatban megállapították, hogy a KöltsóBt alapvetően az öntözési mód, berendezés, a berendezés kihasználása és az öntözővíz mennyisége határozza meg. Erre vonatkozólag aua'tokat dolgoztak ki. Az öntözővíz növekedésének mennyiségében legnagyobb mértékben hordozható öntözőberendezéseknél, majd a félstabil és stabil berendezéseknél növekszik az öntözési költség. A kézi munka felhasználásában 21-13o fc-os különbség tapasztalható. Az esőztető berendezésék energiaigénye berendezéstől függően 18-36 %-os eltérést mutat. Képletet dolgoztak ki, a hordozható esőztető öntözőberendezések munkaerő megállapítására. Pné.
