Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1963-1964
1964. március 21.
10 A meszezett talajokban a bezárt foszfátok mennyisége kevesebb a mozgékony foszfátokéhoz képest. 6*., A permetező trágyázási kísérletek során az alkalmazott oldattak töménysége perzselést nem okozott. Az anyagcsere vizsgálatok szerint az ásványi anyagok /c-os tartalma növekedett, takarmánynövények esetében pedig a levélen keresztül történő jofcb tápanyagellátás növelte a takarmányértéket. Esetenként a levéltrágyázás hatása nem a termés emelkedésben, hanem a minőség ja- . vulásában mutatkozott. 'S 7. A mikroelemes permetező trágyázásban, és sókezeléssel a termésnövekedésen kívül be lehet avatkozni a növény anyagcsere forgalmába. 8. A mélyben szolonyec-szerű réti csernozjom altalajban fennáll a másodlagos szikesedés veszélye, eddig azonban az altalajban lejátszódó folyamat nem emelkedett a felszíntől számított 5o cm-ről magasabbra. A szikesedési folyamatok dinamikus vizsgálatához érzékenyebb módszerre van szükség. A gipsszel kombinált meszezéssel csak olyan területeken lehet eredményt elérni, ahol a nagy sótartalmú vizek hatása nem érvényesül. 9. A bentonit injektálás mind a kukorica, mind a napraforgó tér« mesét szignifikánsan növeli. A betonit hatása nem érvényesül egyformán a különböző növények esetében. A bentonit javítja a minőséget és lényegesen befolyásolja az eredményt. Valószínű, hogy a második évben a bentonitnak utóhatása van. A bentonitkezelés költségvizsgálatot igényel. 10, A frissen szántott talajba vetett búza fejlődésére, termésére kedvezően hatott a szántószint alsó részének tömörítése, valamint a műtrágyák mélyebb szintre való adagolása. Pr.ó. 16
