Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. február 19.
4 kukoricaá 1 lomány tovább él és a szár belében bőségesen gyűjt cukor a~ lakjában napenergiát. A silókukorica termesztésben küfinösen a silózáshoz szánt anyag minősérének megjavításában ez ere^mnyes, Igen kedvezőek a gödöllői ikersoros kukorica termeszé eredményei a hibridvetőmag termesztésben, s az öntözéses kultúrában is. A fótémához.az alábbi melléktémák csatlakoznak: 1./ Különféle kukorica termesztő módszerek kiegészítő trágyázásának megvalósítása, 2./ a hibrid kukoricavetőmag termesztés gödöllői ikersoros módszerrel, 3./ a ten;/eszterület vizsgálatok a gödöllői ikersoros módszerrel termesztett kukoricával, 4./ művelési kísérletek a gödöllői ikersoros kukoricában-, 5,/ köztes növények termesztése a gödöllői ikersoros kukoricakulturában, 6,/ a kukorica, mint az Őszi és tavaszi kalászosok előveteménye, különféle módszerek összehasonlitásáv"1, 7./a gödöllői ikersoros kukorica termesztése öntözéssel, 8./ a különféle kukorica termesztő módszerek munka.szükségL- tének összehasonlítása. Foglalkozott még a növénytermesztési tanszék 9./ a vízviszonyok rendezésének hatása a gyep mennyiségi és minőségi termésének emelésében, továbbá lo./ vetésforgók őszi gabonafélékkel történt telítési foka és elhelyezésük vetésforgó szakaszain, továbbá 11./ két talaj művelési rendszer összehasonlító kísérlete azonos vetésforgóban című témákkal. Az MTA célhitellel támogatja 12./ a mikroklíma vizsgálatok aljtrágyázott területen cimü és 13,/ a meteorológiai vizsgálatok á T,izcs talajerózióval ka ne so l't ban cimö tórákat. A fenti témákon kívül mint tanszéki témák folytak a követ ezok: 14./ Kobakos növények agfotechnikai kísérletei és fajtái, 15./ hazai kukorica fajták és a hazai kukorica termesztés kialakulása, 16./ összehasonlító, összetett műtrágyázás! kísérlet, 17./ vetési idő kísérletek őszi és tavaszi gabonákkal, 18./ a burgonya termesztésének kialakítása Magyar- országon, 19./ mikroklíma mérés ikersoros és soros kukoricaáliományban, 2o./ a búzaminőség összefüggése az időjárással és az éghajlattal, 21/ hazai legelőink feltörés nélküli javításának Ihetőségei és 22./ az időjárás hatása a tejtermelésre c. témák. Mind az előbbi felsorolásból kitűnik a fenti témák egy része kísérleti, más része pedig irodalmi feldolgozás jellegű. A fentieken kívül a tanszék még az alábbi témákkal foglalkozott: 23, / Az erózióval kapcsolatos kutatások módszertanának fejlesztése, 24. / különb-'ZŐ adagu és összetételű műtrágyák felhasználása és alkalmazási módja a hazai kukorica termesztésbán, 25,/ a talajerózió és elfő lyó csapadékvíz mennyiségének számbavétele különböző növényfedettségi viszonyok között, 26./ az őszi búza elővetcményonek hatása a búza termésére és a vetésforgó produktivitására, 27,/ zöldtrágyázás hatása a talaj tulajdonságaira, és a terméseredményekre, 28./ a talaj termékenységének alakulása, azonos összetételű, de különböző tápanyag ellátott- ságu vetésforgók hatására, 29./ a komló tc-mméamennyiságét és minőségét befolyásoló tényezők, és végül 2o./a gyeotelépítés gépesítése. Növénynemesitési Tanszék. A Tanszék az őszi árpa nemesítés területén egy fajtát elismerésre bejelentett, melynek elismerése várható. A kukorica nemesítés területén a Tanszéknek sikerült egy 3 /-ke.: I
