Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. január 22.
Birkáp elvtárs kérdésére válaszolva megjegyzi, hogy ami aduig elő- gvi-korlft volt, az- - sajnos- «lég nehezen indult kezdeményezte volt csak. Ezt a területet kall a legelsők között erőyitení. Nem a- kar elébe vágni olyan intézkedőr-eknek, amelyek való szintiek, de még eddig meg nem történtek. Kyilv&n olyasféle lesz, amit Váradi elvtars a Gépészmérnöki Karra vonatkozóan javasolt, felkéri Yáradi elvtar- sat, ismertesse a Tanácsé tagjai előtt elgondolását. V„radi dékán: Ez aég csirájában lévő elképzelés, aég nem tudjuk a XXI. kongresszus határozatát , hegy mikép kívánja megoldani a gyakorlati ér az elméle i oktatást. Javasolja, hogy az oktatási időt hat évre maljék fel. A gyakornoki rendszert megszüntetnék, ée a hat évoen négy év elméleti képzést, két év gyakorlati munkát javasol. Ennek előfeltétele, hogy az Egyetemnek rt„át üzeme, gépállomása és javítóüzeme legyen, Az első éven megkezdenék az elméleti oktatást, de párhuzamosan menne egy traktori staképsás is. Itt ícítűnne, hogy' a hallgató hogyan felel meg a továbbiakban. Az első év nyarán termelőmunkát végeznélek műnkecérért a < tilgt ~ ok. áásod ik évben géplakatos kő,.-zést kapnának szakmunkás szinten. Itt a hallgatók megkapnák a technikai alaptárgyai mellett a géplakatos segédlevelet is. Ennek birtokában ipari, illetve javitóüzemben dolgozhatnának munkabérért. A későbbiek során, mivel megvan az előkikéizésíik az iparban és e mezői,ezdeság- ban, mar magasabb beosztásúén is tudnának dolgozni, hogy mire befejezik el őt fanul mányaikat, vezetőmérnök mellett helyettesi beosztásiján szereznének tapasztalatot. goloai rektor: Jónak tartja est az elképzelést, minőén esetre e gépe jutád mai állapotában még az általános mérnököknek is hasonló kiképzést kell adni legalább az első évben, különösen akkor, he majd t a (.gazdasága ink felszereltsége ezt biztosítani tudja. baintner egyet.tanár: A gyakorlati oktatásnak különleges jelentősége vari, mivel az ott szerzett tapasztalatokat a gyakorlati élet ser Irányadó módon tu'„ák érvényesíteni• Ezt a gyakorlati oktatás javításával tudják elérni. Legjobb volna, ha megfelelő *1ógyekorlattal jönnének az Egyetemre a hall fc a tok,. Sok szempontból azonoen ez aég nem tanácsos. Javasol, a, hogy a gyakorlatok hosszú időre terjedjenek ki, mert csuk Így tudnak a hallgatok áttekintést nyerni az üzemről. Az üzemvezetés és hetesi gyakorlatnak más ép más a célja. Ezeket a gyakorlatokat a jelenlegi formatan megfelelőenk tartja. A négyhetes üzemi gyakorlattal kapcsol atban megjegyzi, hogy a négy hét alatt minél több gazda« ságba vigyük el a hallgatókat, mert ez alatt az idő alatt egy gazdaságot tökéletesen úgy sem tud megismerni az iuő rövidsége miatt, viszont több gazdaságból több tapasztalatot tud gyűjteni, Keresztes miniezterhelyettes: A gyakorlati oktatás kérdésével kbposo* .XÖtoan szeretne néhány'gondolatot felvetni. Az eredményes gazdálkodásnál egyik fontos követelmény, hogy a hozamok növekedjenek, és a termeié ti költségek csökkenj enek. Az iekoletermeken kiviül, tehát s gyakori at oan kell 8 hallgatóság oktatására nagy súlyt helyezni, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődé esel. Szükséget, hogy a rendelkezi-síinkre álló technikai lehető eégeüet megfelelően fel túr juk használni ás irányítani. Ez az előterjesztőből is kiderül, hogy ezt el kell árai. Az elő-utógyökcrlat kérdésénél utal a SB.lJ.-ból hazaérkezett Bálint elvtársin, aki ismeri, ho(^y z oktatás érdeké Len milyen reformokat hajtanak végre. A mi oktatásunknál a reriéitkezésünkre álló lehetőségekből induljunk ki, hogy azt minél gazdaságosabban hasz Báljuk Ki. Á Minisztráium komoly l@haturoz*sa, hogy &z egyetemet végzett fiatal szakembereket nyári hónapokra állsmi gazdaságokba kihelyezik, ahol fizetést kapnak. Ez véleménye szerint az eddigiekhez képest komoly segítség. Cél az, hogy olyan szakembere 49t neveljünk, akik megfelelő eím let! tuü&r fellett gyakorlattal ie rendelkeznek.