Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. január 22.
4 7 írni i János: A gyakorlati oktatásnak.rendkívüli fontosságot tulajdonítanak ezt a Gépészménröki ban 2 szempontra: 'áron végzett munkájuk is igazolja. Rámutat azon- "ször: a gyakorlat nem önmagáért fontos, azt az gyakorlati oktatás az elméleti színvonal elmélet jó megalapozására, emelését kell szolgálja. Másodszor: termelési vezetneu xVJ_, iket a gyakorlatban hasznosítsák. Ehhez az is •berekkel tudjanak bánni. A gyakorlat a hali nevelje, megszokja a brigádban végzett mu kát. Sok szó esett általában a termelési gyakorlatról. Ezen a gyakorlaton a hallgató eléggé magára őket képezünk ki, akik az elméleti ■ ismereteszükseges, hogy az emtő jellemét kell, hogy van hagyva. Részéről sem az elegy©korlatnak, . nak nem hive. A gyakorist minőségét- nem annak ;em a termeli ideje dönti ii gyakorlat- el, hanem-az, ha az Egyetem -kéz entert ja a gyakorlatokat, gondoskodnak a jó kihasználásról, tEkákxszxiaixhafeááfjskánHkxkixizx^ál Sokkal fontosabb, hogy a hallgató idejét teljesen kihasználva a gyakorlaton megkapjon minden olyant, araira szüksége von. A Gépészmérnöki Karon a gyakorlatnak .énpen olyan tematikája van, mint az elméleti oktatásnak. A SzU. körülményeit nem szabad másolni, mert a Timirjazev Akadémián sokkal jobb- körülmények között működnek, mint itt. Ott 8-lo-szeres túljelentkezés van és ebből a termelésben töltött idő szempontjából veszik ki a legjobbakat. A .másik az, hogy a SZU. termelőüzemei is sokkal szervezettebbek, mint a mieink, ott előgyakorlatra a hallgató nem olyan üzembe kerül, mint nálunk, ahol leginkább azt tanulja meg, hogy hogyan nem szabad csinálni. Meggondolandónak tartja, hogy érdemes-e az elő gyakorlat kérdésének ilyen nagy jelentőséget'tulajdonítani, mint g ami nálunk tapasztalható. Rektor: mielőtt megkérné Kiss Albert és Scheiber elvtársakathogy egyes felszólalásokra hivatkozva adják meg válaszukat, néhány szót szól. Soha se tévesszük szem elől azt, hogy 1959 .elején vagyunk, alig többel, mint 2 évvel az ellenforradalom után. Akkor, amikor adott rendkívül nehéz körülmények között 2 esztendeje született meg az a keret, amiben mi dolgozunk és azok a megoldási tervek, amelyekkel dolgozunk, bizony egészen más volt a helyzet, egészen más volt a légkör. Az mindenesetre a nagyszerű felső vezetés érdeme, hogy sokkal kedvezőbb körülmények között dolgozhatunk és dolgozunk ma, mint azt © tervezésnél elképzelhettük de rendkívül veszélyes lett volna túltervezni. Nyugodtan mondhatom, hogy xá± túlságosan sok i azitani valónk nincs, mert amit Szekeres elvtárs említett, hogy akkor kell kiküldeni a hallgatóinkat, a kiképzés vége felé levő szakembereket, amikor már sokat tanultak és tudnak, voltaképen a tervünkben benne van, valamint benne van a tervünkben az 5 éves képzés is. Négy esztendő alatt főiskoláink egyformán mind a 4 általános mezőgazdasági Mérnöki képzést adnak. Ezzel kiküszöböltük azt a rettenetes rákfenét, ami ÉvixxekeásK évtizedeken keresztül zavarta a mezőgazdasági szakemberek munkáját, egységét, .tok volt, hogy különbség volt az' akadémiát, főiskolát, egyetemet végzettek között. Egy alap vetődött meg, amely során elsősorban tangazdasági gyakorlatra épített gyakorlati képzés is van bontakozóban. Helyesen mutat rá Bálint elvtárs, hogy ez a mai anyagunk még nem lehet értékelő agyag. Voltaképen most'vagyunk a ránk váró nagy munka elején és ha aí Pen lekes széjb munkát, amit az elvtársak az előkészítésben végeztek bírálnunk kellene, akkor elmondhatjuk, hogy nem domborodik eléggé ki és ez mutatja az igentisztelt Egyetemi Tanács egyetakarás ít és a probléma igezi megértését, hogy egész idő alatt azt csinálta a tanács,amsare rá kell volna mutatni, hogy menetközben nézzük meg hogyan indultunk el és adott lehetőségek között hogyan lehet a munkán javítani.
