Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. január 22.
2 Végül felveti a 15 éves időszak létszámfejlesztési problémáit. Ka 1975-ig előrenézünk a szocialista üzemek kialakításának egyre fokozódó üteme következtében nagymérvű szakemberigény fog jelentkezni. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése ma még inkább politikai feladat, de idővel igényelni fogják a képzett mezőgazdasági szakembereket. Ennek következtében felmerül majd egy nagyobb beiskolázási létszámszükséglet. Ezért az oktatási idő meghosszabbítása azzal járna, hogy kevesebb szakember kerül ki a gyakorlatba. Igaz, hogy a magyar felsőoktatási képzésben az 5 éves oktatási időszakra való áttérés jellemző, de ezt a mezőgazdasági felsőfokú képzésben csak megfelelő alkalmazással lehet és szabad figyelembe venni. Birkás Imre: Felvetődött a korábbi hozzászólásokban, hogy az előgyakorlat bevezetésével a mezőgazdasági felsőoktatásban esetleg csökkenne' : a jó hallgatót beiskolázási lehetősége. Természetesen más lenne a helyzet, ha az előgyakorlatot a kormányzat az összes egyetemekre kötelezővé tenné. Azonban,-ha általánosságban nem is, a mezőgazdasági felsőoktatásban feltétlenül szükség van erre. Könnyen megtörténhet, hogy néhány év múlva nagyon komoly mennyigégben igényeli a a nagyüzemi gazdaság a megfelelő gyakorlati képzettségű szakembere cet. Ha a jelenleg érvényben levő megoldást alkalmazzuk, továbbra is, hogy az Egyetemről kikerült fiatal szakembereket termelőszövetkezetekbe, államigazdaságokba küldjük, ez igen lassú lehetőséget ad a feladat megoldására. Feltétlenül szükséges megvizsgálni, hogy mennyi kitartás van azokban az emberekben, akik a jövendő mezőgazdasági gyakorlat szakembereivé akarnak válni, mert sehol annyi megpróbáltatás nem éri a szakembert, mint fejlődésünk jelenlegi szakaszán a mezőgazdaságban. Ezért a kiválogatás szempont;; íból ez előgyakorlatot nagyon fontosnak tartja. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha lehet a jelenlegi évfolyamoknál több gyakorlati lehetőséget adjunk a hallgatóknak, mint az most a tantervben biztositva van. Ennek szükségessége a hozzászólásokból is kitűnik, mert most egy-egy termelőmunkát az egyetem éve alatt megismernek a hallgatók, de összefüggően az egész gazdasági évben végzendő feladatokat nem tudják áttekinteni. Ehhez pedig feltétlenül lehetőséget kell nyújtani. Márczis Antal: A gyakorlati oktatás tervét a jelenlegi helyzetet és az át- ’ meneti"időszakot figyelembe véve jónak tartotta, de a vita alapján egy kérdést nem lát világosan. Van általános tangazdasági gyakorlat, üzemi gyakorlat, üzemvezetési gyakorlat, hetesi .gyakorlat, de nem lét olyan gyakorlatot, hogy mire egy hallgató elvégzi az egyetemet ne csak elméletben, hanem mindennapi gyakorlati vonatkozásában is mégis merjen egy termelőszövetkezetet. Nem tudja hogyan lehetne ezt a tantervben biztosítani, de megitélése szerint nem elegendő az, ha elméleti órákon foglalkozunk csak ezzel a kérdéssel. Aki az Egyetemről kikerül, annak gyakorlatban is meg kell ismernie a tsz gazdaságok, mint o szocialista viszonyok között legkivánatosabb nagyüzemi tipust. Ezt a megitélése szerint igen fontos kérdést nem látja kellően meg- ' oldottnak és felhívja a figyelmet, hogy erre legalább néhány hetet, de esetleg még egy-két hónapot is szentelnének az egyetemi képzés során. Aggályait fejezi ki a 3-4 órás gyakorlati idő felett, Véleménye szerint - beleszámítva a helyszínre érkezés és visszajövetel idejét - hasznos munkára kevés idő marad. A beiskolázás problémájával kapcsolatban az a véleménye, hogy az Egyetem minden évben magára van hagyatva ebben a munkában. A Minisztérium tesz bizonyos intézkedésekét, de a konkrét szervező munkában olyan intézkedések volnának szükségesek, amelyek országos mozgalmat eredmény eznének.
