Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. január 22.
5& ßy&itovlati képzésnek bizonyos hiányosságait, melyet; már az induláskor láttak hogyan lehet kiküszöbölni. Első lépés a beiskolá- zandók összetételének a megjavítása. A gyakorlatból, a technikai képzettséggel rendelkezőkből minél többet, valamint a hadseregből 1eszerelteket iskoláznák be, akik már bizonyos tapasztalattal rendelkeznek. Ha mi is igy próbáljuk a beiskolázást megoldani, ennek a pozitív hatasa már az első félévben lemérhető lesz, mért az SZ.U.-ban a tapasztalat azt mutatta. Az elmúlt évben későn kértük a Minisztérium segítségét a beiskolázással kapcsolatosan. A mostani beiskolázáshoz a segitségkéréssel még nem vagyunk elkésve. Szerinte a hetesi gyakorlat nem rossz, mert itt az egyetemi hallgatók az üzemi munkásokkal együtt végeznek fizikai munkát^ SZ.U.- ban vegyes brigádok is vannak. Vagy pedig tisztán hallgatókból áll a brigád, ilyenkor megkapnak egy vetésforgót és ott a hallgatók dolgoznak. Az a vélemény alakult ki, hogy a vegyes brigád a jobb, mert itt az emberek egymáshoz való alkelmazkoaasat a hallgatók joooan megtanulják. A kiképzés egyharmad részét üzemekben töltik 5-6 hónapos összefüggő gyakorlatokon vesznek részt. Fizikai munkát végeznek és abból álneK, amit keresnek. Nekünk, anélkül, hogy a jelenlegi tantervűnket megváltoztassuk , érdemes VQlna arra törekedni az I. és II. éven, hogy a hallgatok a nyári szabadságukat Olyan tangazdaságban töltsék el, ahol díjazásban is részesülnek. Az 5-6 hete8 kihelyezés asak adminisztrációs munkatöbbletet jelent, -a legfontosabb cél, amit a Sz.U.-ban fent említett oktatási módszerrel el szeretnének érni, hogy a dolgozókkal való kapcsolatot erősítsék. . Azzal, hogy a hallgatók a nyári szünetben a tangazdaságokban, üzemekben dolgoznának, anyagi terhet az Egyetemre nem ró, a hallgatóra sem jelente ez anyagi megterhelést, sőt, de viszont a mezőgazdasággal jobban megismerkedne. Az ötéves képzést nagyobb anyagi áldozatok nélkül meg fogjuk tudni valósítani,mert a hallgatóság a gyakorlatokon eltöltött időben megkeresi a bérét, igy a népgazdaság szamára sem fog megterhelést jelenteni. Az a kérdés, hogy a KISZ segítségével ennek a politikai oldalát hogy fogjuk meg. Lehoczky: A Gépészmérnöki Karon immár 3 éve oktatnak a meglévő tanterv szerint, állandósultnak mondható és a Kari Tanács sem kíván rajta változtatást foganatosítani. A Kar gyikorlati oktatásának fejlődése a Karral egyidős. Mikor ők a tantervet kidolgozták, jogi példa előttük nem állt. Példa csak a Sz.U,-tól kagakk volt var- ható. A tanterv kialakításában példát a Sz.U.-tól vettek, ugyanakkor azonban tanulmányozták az európai országok /űémet, francig, Sváj c/idevonatkozó irodalmát, azonban azt tap ssztalták, hogy ez semmi újat nem adott számukra, mert a Sz.U. -tanrendek ezeket mind tartalmazták. Az Sz.U-.-ban hasonlóképpen folyik a gyakorlati oktatás mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy ott több gyakorlati oktatás van. A Gépészmérnöki Kárnál a gyamorlátoknál a tantermi- és labor.gyakorlatoknak van nagy jelentősége. Véleménye az, hogy különösebb módosításra a jövőben sem lesz szükség, csupán a rendelkezésre álló idő jobb kihasználása, valamint a rossz termi felszerelés, berendezés Havslásére javítására, tökéletesítésére. Az üzemi gyakorlatoknál sokat tehetnénk a 7és fél hónap alatt. Minden jellemző munkát végigcsinálhatnánk, de természetesen előre betervezett munkát. Nem pedig úgy, hogy hét és fél- hunapot letölti és nem az üzemben előforduló munkát végzi, hanem csak mint zulager dolgozik. A kiküldésnél fontos a jó hatásfok. ]í Úgy gondolja, az ill elmondottakkal a Kar véleményét is képviselte és képviseli, ha azt mondja, hogy a tanítási rendszeren változtatni nem szükséges, csupán arra kell törekedni, hogy a Karnak tangazdasága, gépállomása legyen, ahol a gépállomási munkát a kari oktatás keretében végeznék el. Lenne egy javító üzem, ahol mérnöki »suska termelő munkát, vas- ás fémmegmunkálási termelő muriIU
