Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959-1960
1959. október 22.
* * •> 'S-2% Az egyet eta kiadványai nagyon nehezen jutnak el a különböző szervekhez# Ennek megszervezése pedig igen előnyös volna mind az Egyetem, mind a gyakorlati szakemberek számára. Az Egyetem tekintélyét nagyban növelné, ha minél szélesebb körben ismert lenne tudományos kényked ‘se. Dr# 3zekerea László: A beiskolázási propaganda elősegít se céljából tájékoztatót adunk ki, amely megfelelő tájékoztató sál szó gál mindkét karról# A kiadványok eljuttatásának kérdésében tett felszólalását várczis elvtársnak megköszöni, gondoskodni fog róla, hogy a Könyvtár az Egyetemi Tanács tagjainak és valamennyi főosztálynak rendszeresen továbbítsa ezeket# A gyakorlati szakemberekhez történ" eljuttatása elsősorban a példány3 ámon múlik, mert a kispéldányszám miatt előfizetését nem gyűjthetünk. Pár dós László: Az a topsztalat, hogy az addigi keretek a kiadványok cől- jóira ma már ke vágnék bizonyulnak. 'Másrészt olyan késve jelennek meg az egyes dolgozatok, hogy a legtöbb kérdés aktualitását veszti. A nálunk rendelke are álló sokszorosíté gépen szép külsejű kiadványokat lehetne előállítani, javasolja ezt a megoldást is igénybe vonni. Más intézmények is készítenek ilyen tudományos jellegű kiadványokat# Rektor elvtárs ennek szerkesztésére bizottságot küldjön ki, mert ezáltal tudományos életünkről a jövőben nagyobb tájékoztatást tudunk nyújtani# Páter Károly:Márczis elvtárosai egyetért a fiatal szaké berek önképzésével kapcsolatban. Elsősorban tsz-ben dolgozóknál jelentkezik ez, mert az állami gazdaságokban, ahol idősebb, nagyobb szaktudású szakemberek dolgoznak, a lemaradástól való félelem sarkalja őket a továbbkénzés- re. Véleménye szerint az egyetemi nevelésben kell rászoktatni a jövendő ‘szakembereket a szaklapok, szakkönyvek olvasására, hogy a gyakorlatban már életszükségletnek érezzék önmaguk továb képzés t. Virág Árpád: Felveti, hogy a bizottságok számának növelése veszélyes, mert ha a jelenleg meglévő bizottságok megfelelő kari bizottságaiban résztvevő oktatókat is összeszámoljuk, azt látjuk, hogy alig van olyan oktat), aki nem lenne bizottsági tag. Már pedig nemcsak a végzett hallgatók továbbképzésének biztosításával kell törődnünk, hanem e mi oktatóink továbbképzésével is. Ahhoz pedig időt is kell nekik biztos itani. A főhat^ág érvényben lévő rendelete az oktatók továbbképzésére vonatkozóan igen komoly terheket jelent, ezenkívül szaktudománya műveléséhez minden oktatónak szüksége van komoly szakirodalom tanulmány ozá svára is# Felhívja a figyelmet, hogy bizottsági é3 egyéb társadalmi munkával csak olyan mértékben terheljük őket, ami nem megy az egyéni képzés rovására. Ennek érdekében felveti, hogy ne legyenek kari bizottságot, hanem kari aktívák végezzék a bizottságok mellett a speciális kari feladatokat. A házi sokszoros!tóssel - a tudományos élet szélesebb ismertetése coljából - egyetért, mert a tudományágak fejlődése olyan rohamos, hogy a befejezett kutat ások eredményeit bizony nem lebet a következő évben publikálni, mert akkor már elkésett. A szakmai publikáció, a ;nezőgozd&sági kutat ásókról szóló szakmai referátum ellátása országos szinten nincs megold»«.
