Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. december 18.
5 Ha ez lesz a kollégiumi élet vezérfonala, akkor a kollégiumi élet tartalmilag is jó lesz. az önnevelésnek, az egymasrautelásnak, a szocialista kollektívának az önerővel való kilakitása, ez a kollégium célja. Utal továbbá arra, Hogy a kollégiumi önkormányzati részjí nem eléggé kidolgozott, illetve nem biztosit elég Hatáskört a közgyűlésnek. Általában az a véleménye, Hogy jooban kellene fejleszteni a szervezeti szabályzat alapján az önkormányzati szervei Hatáskörét és nem túldimenzionál tan felügyeletet késziteni. Szükség van rá, de a kollégiumi élet belső demokráciáját erre nem lehet épiteni. Páter tanszékvez.egyet.tanar: Két kérdést szeretne felvetni. Az egyik, hogy minden diákotthont kollégiummá al akit sunk-e‘i Az a véleménye, arra kell törekedni, hogy kollégium legyen a többi diákotthon is. a másik, hogy a szabályzat, hogy lesz megtöltve tartalommal? - ami a kollégium szellemére jellemző volna - az ebből a szabályzatból Hiányzik. Vágsellyei: egyet.tanar: -Páter elv társ javaslatával és a kővetkezőkkel egészíti ki: egyxegyetemi Hallgató általános Képességét az egyetemi tanulmányok altalaűan kielégítik, a kollégiumi élet többet kivan. Budapesten tálán meg lehet csinálni azt, na a hallgató nem felel meg a kollégiumi, tanulmányi követelményeknek, akkor kiteszik. De Gödöllőn, anol nincs más lakaslehetőség, csak diákotthon, nem. Tehát nincs meg a lehetőség, hogy a diákotthont kollégiummá szervezzék at. Vagy a kollégiumi követelményekből kell engedni, mert egy elégséges osztályzatú hallgató már nem is lehet kollégista, vagy szakkörös. Gárdos rektorhelyettes: A kollégiumi tanacs 9 tagból áll. ü politikái személy, 5 oktató, igazgató, titkár. Nem egészen világos ez a megfogalmazás, hogy mit takar. Ha a pártbizottság képviseletére gondol a tervezet, akkor nyugodtan -ki lehet Írni. Keresztes miniszterhelyettes: A kollégium szervezeti és működési szabályzatát jónak látja, a kollégiumi igazgatói jogkor megnatarozasa is jó, nem gátolja a z egészséges demokratizmus fejlődésének kialakulását. A kollégium feladatainak fel sorolását Kicsit soványnak tartja és jónak látja Berend elvtars áltáL mondottakat, melyet szerényebb hangszerelésben foglalnának össze és enyhébb formában dolgoznák be a kollégium feladatkörébe. Ha megpróbálunk valami fejlődési fokot rögzíteni és nem megfelelő keretet adunk neki, akkor gyorsan ellentmondások követ- kezneK be, amit el Kell Kerülnünk. Keretnek viszont lenni kell, amelyen megfelelően lenet igazítani, na van megfelelő tapasztalat, amire támsszkodni lenet. PétOhcizi miniszternelyettes: Örül, Hogy az Egyetemen újra megindul a kollégiumi élet. Általában az a tapasztalat, Hogy azokból váltak a legjobb, szakmájukat is értő, emoertarsaikHoz is jól viszonyuló vezetők, akik kollégiumoan nevelkedtek. A másik előny az, hogy a felkerült munkás-paraszt gyermeKeket a nagyvárosi élet előnytelen hatásaitól távoltartja. Berend elvtars által mondottakkal ugyancsak egyetért.abban, nogy a tervezetnek az első részét ki kell szélesíteni. Azzal is egyetért, nogy a kollégiumi tagságnak kell nagyobb jogot adni és nem kell annyi fórumot alakítani. Ke serü oszt.vez.Helyet tes: Mint régi kollégista néhány "tapasztalatot a tanácsülés elé hoz*- Az egyik, amit megjegyez, neki is feltűnt, hogy az 1. pont szűknek bizonyul, ami a kollégium feladatat tartalmazza. Bzt Berend elvtars felvetései alapjan ki kell dolgoznunk, szem előtt tartva, hogy a kollégium oetoltse « szocialista embertípus kialakíta- sadan reá varó feladatát, a kollégiumokuan módot kell nyújtani a kisebb kollektívák /szobakollektivák/ ki alakitásara is. A diákoknak lehetőségeket kell adni különböző munkaterületeken az önálló munka végzésére . ff