Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. november 20.
Az I. fejezet 1 pontja kimondja, hogy az Egyetem szervezeti, kari tagozódásában nincs szükség változtatásra. A maga részéről úgy érzi, hogy amennyiben a mezőgazdaság szocialista átszervezése döntően előrehalad, akkor bizonyos szervezeti változtatásokra igenis szükség lesz. Ugyanis a nagyüzemek létrehozásával más lesz a szakemberigény mint jelenleg, igy a-specialistakápzé3 fc&Kvérax terén a tervben feltüntetettnél tovább kell menni. 2./ A mezőgazdaság szocialista átalakulásának várható pesspekti- vája az, hogy az Egyetemnek ezt a folyamatot elő is kell segiteni. Ennek érdekében előre kell dolgozni. Például: Jelenleg a hallgat 'k közül kb 5-6 % az, aki szocialista szektorból került az Egyetemre. Véleménye, hogy 196o-tól kezdve az Egyetemnek fokozottabban irányt kellene venni arra, hogy elsősorban a szocialista szektorból vegyen fel hallgatókat az Egyetemre. Vagy például: nem szerepel a tervezetben, hogy kb. mekkora létszámú szakembert akarnak kiképezni. Pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából.ez is igen fontos tényező, hogy a gyakoi lat igénye a szakemberképzés: volumene szempontjából nőni fog. Ugyanakkor szerepel a tervben az, hogy ez alatt a fejlesztési idő alatt emeljék az oktatás időtartamát. Márpedig inkább a nagyobb számú szakember kiképzésén van ebben az időszakban a hangsúly, az oktatási idő emelésé ezt a kérdést nem segiti előr 5./ A 2. oldalon a 5. pontban szerepel a Továbbképző Intézettel kapcsolatban tervezett néhány változtatás, többek között - véle ménye szerint - ezt is bátrabban lehetett volna tervezni. Mgyxg&xkxlijaxXHHKXxxKiikáKx^xh&gyxkHX Az intézet jelenleg nagyon hasznos szerepet tölt be, de annyira gyors a mezőgazdasági•tudomány , a mg. technika fejlődése, hogy reálisan számolni kellene olyan igénnyel, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben fog jelentkezni a szakember továbbképzési igény. 4. / A 3. oldalon az oktató-nevelő munka 1. pontjában van szó az 5 éves tanulmányi időre történő felemelésről. Azt javasolja, hogy ebben a kérdésben a Tanács ne döntsön részbbn a már általa előzőkben elmondottak miatt, részben pedig azért, mert másként is megoldható az a bizonyos gyakorlati igény, mint ahogy a tervben szerepel. Nem tartja szükségesnek, hogy az egyetemi időszak alatt legyen egy olyan esztendő, amikor a hallgatók termelőmunkában vesznek részt, célszerűbb ha a gyakorlat megelőzi a tanulmányi éveket. Ezt is csak úgy tartaná jónak, ha hasonló rendszert a többi felsőoktatási intézményéi is bevezetnek. 5. / A 4. oldalon a 6. bekezdés foglalkozik a H.szoboszlói tangazdaságban öntözéses üzemegység létesítésével, illetve kifejlesztésével. Ebben a kérdésben felveti magát a tangazdaság problémát a maga egészében. Jelenleg az Egyetemnek van 3 tangazdasága. Megfontolandónak tartja, ha már ilyen távlatban dolgozunk, nem kelle- ne-e magán a tangazdaság szisztémán is változtatni. A tangazdaság csak manuális gyakorlatok helyéül szolgaion, véleménye szerint a perspektivikus terv során a H.szoboszlói tangazdaságra nem is lenne szükség. Ami az üzemi gyakorlatot illeti, azoieet államigazdaságokban ,kisérleti gazdaságokban,nagyobb termelőszövetkezetben meg lehet oldani. Éppen ezért - ismétli - felmerül az, hogy szükséges-e perspektivikusan, hogy 3 tangazdaság legyen. 6. / Az 5. oldalon szó van a tudományos mir lkáról. Ezt a£ pontot az leggyengébb pontnak tartja Keserű elvtárs. Véleménye szerint itt is néni csupán a tudományos kutatómunkának ilyen egyszerű anya-
