Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959

1958. szeptember 25.

- 4 nem [szabad(volt) a vizsgán feltenni, finnek a liberalizmusnak az

jv/54 -es években - Nagy Imre kormányzása alatt - az ellenkezője is

előfordult. Abban az időben elsősorban a sza mai kérdésekkel rtlVtUsSct tiuéj

foglalkoztunk/”és néhol túlzottan szigorúak voltunk a ránk bizott fiatalok al szemben.

ügy gondolom, hogy az egyetemek feladata a szakmai kiképzés terén az, hogy korszerű tudományos szinvonalu, valamint gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket bocsásson a népgazdaság számára. Ennek a feladatnak az elvégzése érdekében

oktatóink adjanak hallgatóinknak maximális segítséget a tanulmányaikban. Nevelőmunkájuk irányuljon arra, hogy a hallgatók a szakmai segitséget szivesen fogadják sőt elsősorban igényeljék.

Ne legyen a szakmai segitség kis iskolás, ne legyen korrepetáció, azonbanJegyetemiaoktatásban szokásos és bevált foglalkozásokon

a hallgatóságot mindenki képezze a tudományszakának azon a szintjén amit általánosság >an egyetemi színvonal' al jelölhetünk. Az

oktatás természetszerűleg nem választható el a nevelőmunkától,

J CJ{^>

ért a kötetlen egyetemi "or^an^hev lőmunkávrl érhető oasis'el,

hogy a hallgatóságunk az egyetemi szinvonalu foglalkozásokat i(Cs

nj '! je és attól ne húzódozzék. |áz ilyen jeli ü oktató, nevelő munka után lehetünk tárgyilagos bírálók a vizsgán, ahol már semmiféle szempont nem érvényesülhet csak a hallgató, a vizsgázó*- tudása döntheti el a vizsga eredményét.

Különös súllyal kell az oktató és nevelőmunkának vagy helyesebben mondva oktató-nevelőmunkának a munkás és paraszt- származású hallgatók "elé irányulnia, mert mint előbb kifejtettem az ehhez a szociális kategóriához tartozó fiatalok ké2\