Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. december 18.
- 4 egyetemi hallgatóknak, hogy a kollégiumi közösség révén az egymásért való felelősség jegyzőben a. / Marxizmus-leninizmusban tanultak elmélyítését, b. / szakmai tudásuk elmélyítését, korszerű kiegészítését, c. / a szocialista szakemberek számára elengedhetetlen általános műveltség kialakítását, Népköztársaságunk dolgozó népe kultúrájának, baráti népek kultúrájának megismerését, d. / a mai kultúra, a munkás és parasztmozgalmak képviselőinek megismerése, végül e. / a természettudományok fejlődésével lépést tartva e célok elérése érdekében a közösség minden tagjának kötelességévé teszi az idegennyelv tanulást. Minden tagját arra neveli és megfogadtatja, hogy a közösségnek felelősséggel tartozik, hogy mind a kollégiumon és Egyetemen belül, jnint kiváló müveit szocialista szakemberhez méltóan viselkedik és ytä alkotó szo'cialista sxakscshsKkisxxKiáitéaiíx élet formái szerint él, családi és baráti körében ennek hirdetője lesz. Ha ez lesz a kollégiumi élet vezérfonala, akkor a kollégiumi élet tartalmilag is jó lesz. Ebből a részből folyik az is, hogy mint ahogy kihansulyozza az egymásért felelősség, a közösségi élet formáit, úgy adm. részek, elsősorban a koll. igazgatója, az ugyancsak nevelői tevékenységet folytató nevelőtanár funkciója ezt betartsa. Az önnevelésnek, az egymásra utalásnak, a szocialista kollektívának az önerővel való kialakítása, ez a'kollégium célja. Utal Berend elvtárs arra, hogy a kollégiumi önkormányzati rész nem eléggé kidolgozott, helyesebben, hogy nem biztosit elég hatáskört a közgyűlésnek. Pedig fontos, ha a közgyűlésnek nagyobb hatáskört adnak, mert önnevelő jellege is van, ha a közgyűlés maga határoz a hibák megítélése szempontjából. Aki Ítél, az önmaga felett is itél. Általában Berend elvtársnak az a véleménye, hogy jobban kellene fejleszteni most már a szervezeti szabályzat alapján az önkormányzati rxxzxk hxfcxsxiíx szervek hatáskörét és nem túl dimenzionáltan a felügyeletet kiépíteni, szükség van rá, de a kollégiumi élet belső demokráciáját erre nem lehet építeni. A kollégiumi élet belső tartalmazára vonatkozó irányt meg kell adni. Páter elvtárs /Gállné irta/ Pétőházi Gábor: Örül, hogy az Egyetemen újra megindul a kolláriumi élet. Meg kell mindani, az a tapasztalat, hogy azokból váltak a legjobb, szakmájukat is értő, embertársaikhoz is jól viszonylc vezetők, akik kollégiumban nevelkedtek. A másik előny az is, hogy a munkás és parasztfiatalok felkerülve Budapestre, olyan társaságba keverednének, ahol jót nem tanulnak, a kollégium megmenti őket ettől. A kollégium egy olyan közösséget alakit ki, ami kívánatos a szocialista ember kialakításában. • Egyet ért Berend elvtárssal, hogy szorosabban meg kell határozni és ki kell szélesíteni az első részét a tervezetnek. Azzal is egyetért, hogy a kollégiumi tagságnak kell nagyobb jogot adni és nem kell ennyi fórumot alakitar.i. Rendkívül mély nyomot hagy az embert ben az, ha diáktársai itézlkeznek el ekövetett hibák felett. Ha pedig ilyen nagy hatása van, akkor ennek kell nagyobb hatáskört biztosítani, ügyeivé arra, hogy a kelle keretek között működjenek. Keserű elvt irs: Régi kollégista, u ■ y, hogy bizonyos tapasztalatai vannak. Ebből merítve pár dolgot a Tanácsülés elé hoz. Az egyik, amit megjegyez, hogy neki is szűknek tűnt az 1. paragrafus, ami a kollégium feladatát tartalmazza. Ezt szélesebben ki kell munkálni, n
