Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954

1954. május 20.

-113 éves akadémiákról ugyanolyan beosztásba kerülnek a végzett szakemberei mint az egyetemről. Mai vitánknak a súlyát növeli az, hogy ha jól határc zunk,megnövekedik munkánk igényessége, nőni fog az önbizalom, a hallgatd jobban megkedvelik szakmájukat. Az elnevezés tekintetében következetesnek kell lennünk. E tekintetben a legfontosabb kiképzési irányt kell a- lapul venni, tehát a növénytermelést, állattenyésztést, üzemszervezést.

S ezek' legyenek az egyes karok névadói.

IIéji.ia P.B.titkárt bsakál elvtárs hozzászólásából a gépesítő kar profiljában szere'pa&ő „tudományos munka területn és ^kutató-munka" kifejezések! vonatkozóan felteszi a kérdést, hogy vájjon más karokon nem hasonlóképpen kellene megfogalmazni a profil meghatározás megfelelő részét.

Á.P. Krivcov nrofesssor: Az i^azí-atói státusra vonatkozóan mar.yarázat- talt^rt ozík. Nem zárta be a kaput e tekintetben sem az agronőmus, sem a zootechnikus elott, a személyi tehetséget sem tagadta, csak azt akarts kifejezésre-juttatni, hogy az agrárközgazdásznak több lehetősége van, mert szervezés és közgazdaságtan takintelében többet kapott az egyetemen.kifogásolja Sipos "elvtársnak azt a kifejezését, liogy a vezető funkció betöltésére születni kell. Sipos elvtárs helyesbítését, hogy "rátér* mettség* szükséges ehhez, ugyancsak kifogásolja,mert meg lehet tanítani fi vezetőképességre a hallgatókat.

Baintne'r dékán? A gépes kar profiljának meghatározásában „üzemelő mérnök" kifejezéssel kapcsolatban az autószerkesztő és a coffőr közötti hasonlat veszélyesnek látszik. KériaSzakoktatási Főigazgatóságot, hogy az akadémiák és &gg az egyetem közötti különbséget tisztázza.

Lőrinc fáiK.t Ezt a kérdést meg fogjuk vitatni.

Bér end. Aekant A legvitatottabb kar az agrárköz^azdasá^i kar profilja.

E -yöntatüen kialakult vélemény az, hogy az Agrártudományi Egyetemen az ag^árközgazdasági kar privilégisált helyzete rosszul értelmezett, mert egyforma eséllyel van a marschal bot a többi kar zsebében is. Ebből következtetést kell levonni. Kern vitatható, hogy aki vezető pozícióra vál- . lelkozik, tudnia kell az üzemszervezést. Mert haj* az agronómu-s nem jó üzemszerveső, akkor a növénytermesztése sem lesz jó. így tehát helytelen a meghat rozás. A népgazdaságnak sok munkahelye várja az agrárközgazdászt t Nem szorítkozhat tehát a képzés csupán az üz mszervezásre. Utalt’már arra, hogy később a szakosítás elkerülhetetlen Is sz. A kar jellegének tehát nem felel meg aznüzemszefcvező" elnevezés. Pl. begyűjtő üzemszervező. Nem ért egyet tehát Lőrinc elvtárssal. Ellenben széles alapokon kell képezni az agrárközgazdász karon a hallgatókat és ebben csatlakozik Pálfai' elvtárshoz. itocDQqpdaraiadcxsxxxéiJSKKkhxfeKKxisoíRrsrtesk Nem akadja íróasztalhoz láncolni az agrárközgazdászokat. Éppen az a baj hogy ma a tanácsok munkája ott folyik^ de ez nem helyes, és a jövőben az a kívánatos, hogy a tsz-ekbe és a gépállomásokra menjenek. A tanácsokon működő szaké -berek' is az üzemeken bélül dolgozzanak, A bel és külkereskedelem mezőgazdasági szakemberei tekintetében sem állítja, hogy kizáró] agrárközgazdászok lássák el az Ottani funkciókat, de jelenleg az a helys hogy nincsenek ezeken a helyeken mezőgazdásági szakemberek. Az agrárköz.

f

azdasági karnak a fő irányát nem az üzemtanban, hanem a közgazdasági s társadalomtudományi ismertekben látja.

Lőrinc főír^i Ha az „üzemszervező"elnevezés leszűkíti is az agrárközga: dasz fogalmat, de ha az üzemhez köti, akkor már nyertünk. Berend elvtars azt állítja, hogy a belkereskedelem, külkereskedelem.és a tanácsok részére kell biztosítani ü szakén-ereket, ami annyit jelent, hogy az üzemektől távol legyenek. Ha viszont üzemekben lesz az agrárközgazdász, ak- kor kezében a marschal bot. Véleménye szerint ki kell hangsúlyozni, hog? az agrárközgazdászoknak is elsősorban az üzemben van a helyük.

Pálfai Hisz titkárt Lőrinc elvtá1 s nem mondta ki azt, hogy a tanácsokból near adjunk szakembereket, de hangsúlyozni kell, hogy csak szakmai gyaé korlat után. Véleménye szerint az általános részben kell fel sorolni,hog; hová kerülhetnek a végzett hallgatók. A növénytermelési és álllattenyés: tési kart sem az különbözteti rae^, hogy ott az említett tárgyat jobban vagy többet oktatnák. így az agrarközgazdasági kart sem az különbözteti megj hogy ott több, vagy jobb üzemszervezési oktatást nyújtanak. $zerinl az általános társadalompolitikai kérdések az agrárközgazdasági hallgató