Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954

1954. május 20.

9 3. / Az Üzemeszervezési Kar, olyan széleskörű általánosi ismeretekkel

rendelkező mezőgazdasági szakemberedet képez, akik a mezőgazdaság szervezési js terve ősi s ezek alap és segédtudományainak /vol.» gazdaságtan, peiízgazdálkqdás, számvitel, statisztika, stb./ szélesebb tudományos színvonalon val<5 elsaj Vitása következtében megfelelő alt»mg-1 üzemi gyakorlat után alkalmasak a mezőgazdasági szervezési terv zesi, igazgat: i és áruforgalmi munkaterületén vezető rau kakörök betöltésére.

4. / A őlezőga dasági (Jép ;mé a. >ki Főiskola a leg .ágasabb fokú gépészeti, valamint üzemelési és kielégítő mértékű agro- és zoótech- aikai ismerece -el rendelkez.; mezogazdasagi gépészmérnököket képez*

A iőiskolán Vágzö mérnökök a gépállomásoknál, mezőgazdasági gépjavító vállalatoknál, állami -i -é leti és tangazdaságoknál a me.^gazda sági gepesi tös. ir n ito , azgatasi szerveknél, valamint a kutató munka vonalán műszaki jellegű munkakörökben megfelelő gyakorlati idő -Itelte után vezető munkakörök betöltésére alkalmasak.

Nem ért egyet Baintner elvt.'.rssal és másokkal, akik szerint úgy lenne jó, ha egységes alapképzést biztosítanánk és erre 1-éves ráfejelést adn nk.Kapcsolódik Krivcov elvtárshoz, aki általános képzést javasolt de s.eciá.lia iránnyal* Az agronóaus elnevezés a felsőfokú mezőgazdasági szakemberek gyűjtő fogalma. Az Agronómiái kart eszerint növényterme lő karnak nevezzük el, ahonnan oklevel®33 növénytermelő agráomusok kerülnek ki.okik általános mezőgazdasági képzettség mellett a növénytermelés tudományának különleges kiképzésében részesültek. Ennek megfelelően az állattenyésztési karon végzettek okleveles állattenyésztő ag- ronómusok lennénitek. Az agrárközgazdasági kar a legvitatottabb kérdés. Nem ért egyet Berend elvtarssal. Véleménye szerint üzemszervezési karaik kell elnevezni, amelyen bővebb társadalomtudományi képzést kell biztosítani, de a súlypont az üzemszervezés oktatásán legyen. Berend elvtársnak az az irónikus megjegyzése az anyagra v ;natkozóan, hogy „araig a növénytermelő termel, addig az agrárközgazda általánosít" - nem is olyan helytelen, mert véleménye szerint, an ikor általánnsit, vagyis közgazdasági funkciót végez az agrárközgazda, valóban termel is Ne áncoljük az agxrárközgazdát sz Íróasztalhoz, s e tekintetben inkább Krivcov elvtars véleményéhez csatlakozik, aki kifejtette azt, hog az agrárközgazdásznak a termelésben van a helye. Ha a belkereskedelmi szervek nem rendelkeznek mezőgazdasági ismeretekkel, akkor valóban hiba lehet, de oda is a gyakorlatból kerüljenek a szakembereink. Nem ért egyet azonban Krivcov elvtárscal, hogy csak agrárkösgazdák lehessenek igazgatók. A többi karokon végzettek is rendelkez etnek olyan ismertekkel, vagy képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket igazé gatói állóé betöltésére. Az F.á.-mel kapcsolatban igazuk volt az elv- társaknak, amikor bírálattal illették. 11a bent nincs együttműködés, akkor ez kint a területen sokkal jobban érezhető. Azt a rendelkezést a Seakokta.tási Főig zgatóság nem is látta,amit as állattenyésztő karról kikerülő hallgr tók sérelmeztek. Csak a baj megtörténte jós után értelsültek róla.

Pálfai elvt.DIS2titkárt A profil kérdésében eltérőek a vélemények.^ Azonban ezt a kérdést nem szabad elválasztani, a Népgazdaság káderkérdéseitől. Kerülni kell az olyan meghatározást, amely atxxaxiEffiKjqdbc megköti azt, hogy hová kerülnek Jci a hallgatók. Az agrárkö-gazdasági kar profiljának kérdése akkor merült fel, amikor az első hajlgatók ki* kerültek. Nem szabad a meghatározásban benne lenni annak, hogy például igazgatási, vagy tanácsi szervekhez kerülhetnek a hallgatóink. Most például elsősorban a tanácsokhoz kellenek az agrárközgazdászok