Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1948-1949

Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. december 15.

19ol.november 26-án születtem Sikláson, Baranya vármegyében® Siklóson, szülővároskámban elemi és polgári iskolát, majd 1916- 192o-ig Csurgón tanítóképzőt végeztem. A tanítói oklevél megszerzése után Budapesten a Polgári-iskola Tanárképző Főiskolán folytattam tanulmányaimat mint a főiskola földrajz-vegytan természetrajz-szakos hallgatója® A meteorológia iránt már ekkor, főiskolai hallgató koromban kezdtem érdeklődni. A főiskola földrajz professzora az 1922-23»tanévben egy agrometeorológiai pályatételt tűzött kis "Magyarország búza-,rozs-,kukorica- és burgonyatermése és az időjárás a Xi»izáz5d~első''?vtfiediien" őliei. 1 pályázaton mint bLaráadéves^háiigatÓ án is fésztvetíim s a bírálóbizottság a Jutalmul kitűzött báró Eötvös József —pályadijat, 12oo K—t nekem ítélte oda.

A tanári éklevél megszerzése után 1923 szeptemberében a pécsi községi polgári fiúiskolában helyezkedtem el® Az iskolai munka alapos és lelkiismeretes elvégzése mellett állandósul továbbképeztem magam* Továbbhaladásomban igen nagy hatással volt rám Prinz Gyula, a pécsi egyetem földrajzprofesszora, akinél legelőször 1926-ben Jelentkeztem irányításért.

Mint működő polgári iskolai tanár 1927* Júniusában érettségi vizsgálatot tettem a pécsi állami gróf Széchényi István - gyakorloreáliskolában® Ezután mint a pécsi Erzsébet Tudomány- egyetem rendes hallgatója 4 féléven át földrajzot, vegytant és biológiát hallgattam. Miután egyben az Apponyi-kollégium követelményeinek is eleget tettem, a pécsi egyetemen hallgatott kollégiumok alapján 193o. Júniusában a budapesti Pázmány Páter Tudományegyetemen tanitóképzőintézeti tanári vizsgálatot is tettem kitűnő eredménnyel*.

Már ezt megelőzően is, de különösen az ezután következő időben minden rendelkezésemre álló időmet a meteorológiának szenteltem. Egy nagyszabású városéghajlati monográfián dolgoztam /Pécs éghajlata/ hosszú évek során át. Éveken keresztül úgyszólván minden Iskolai szünidőmet /karácsonyi,húsvéti,nyári/ Budapesten az Országos Meteorológiai éa Pöldmágnességi Intézetben töltöttem a monográfia anyagának összegyűjtése, az anyagfeldolgozás módszereinek elsajátítása végett s egyáltalán, hogy az intézet vezetőségének megértő támogatásával meteorológussá képezhessem magam.

1934.végére készültem el Pécs éghajlata @®éghajlati monográfiám I.kötetének kéziratávalJ“mely egybén auktor! értekezésül is szolgált, 1934* decemberében tettem le a doktori szigorlatot a pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán földrajzból / valójában meteorológiából/ mint főtárgyból, geológia és biológiából mint mellék tárgyakból summa cum laude minősítéssel® A Pécs éghajlata c. mű 8 és 1/4 i.v terjedelmű Iekötete nyomtatásban 1935-ben, a lo ivet kitevő második kötete pedig 1938-ban Jelent meg.

A szakfolyóiratokban mindkét kötetről igen szép és elismerő kritika Jelent meg. így az I, kötetről az Időjárásban Bacsó többek között ezeket irjas "A pécsi Erzsébet Tudományegyetem földrajzi tárgyú doktori értekezéseinek sorozatában megjelent munkát, mely messze túlnőtt mind Jelentőség, mind terjedelem tekintetében a doktori értekezések szokásos keretein, a magyar éghajlati irodalom nyereségeként fogadhatjuk."