Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1948-1949
Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. október 27.
t álét raj z. Dr. újvárosi Miklós született Hajdúnánáson 1913,jlüár 25.én kisgazda szülőktől. A hajdúnánási ref. elemi iskola négy osztályának elvégzése ntán a hajdúnánási ref. r e álg i mná zi mb an végezte középiskolai tanulmányait, melynek befejezése ’’tán Ugyanott 1932-ben érettségi vizsgálatot tett. 1932-33.I.-tol a debreceni M. kir. Tisza István Tudomány- egyetemen a bölcsészeti karon természetrajz-földrajz szakos hallgató, 1930-36 II.ig. Középiskolai tanári oklevelet nyert 1937 májns i.én. Bölcsészeti doktorátust szerzett növénytan fő-, állattan és geológia mellékt árgyekből - snmma cnm Üde eredménnyel - 1938 j aiár. 29. én. Másodéves egyetem* hallgató kora óta foglalkozik botanikai kutatásokkal. 1934-től Hajdúnánás környékén itat s 1937-ben megjelenik teljesen önálló terepmúnkával készült dissertációja «Hajdúnánás vegetációja és flórája”, melynek különösen a szikesek, pH érték-változásaival és a sziki növényszövetkezetek ökológiájával foglalkozó része fogadtatott elismeréssel szakkörökben, is. 1934.tői több florísztikai gyűjtő kirándulást tett. az ország különböző részeibe a vegetáció és a flóra megismerésére. 193'1-ben önálló kutatásba kezdett a Tisza mellett, melynek ered- myénéről több megjelent dolgozata tah’skodik. /I. Szakirodalmi munkásság/ 1934-35 tanévtől az Egyetemi növénytani Intézet díjtalan gyakornoka, 1938 febrnár 1-től tb. tanársegéde, majd 1939 márc*us 1-től az Egyetemi Bota^Üs Kert fizetéses füvészkerti gyakornoka. ugy a tanár- x segédi , mint füvészkerti gyakornoki állásában az akkor épülő botan*is kertet vezette és irányította. A létesülő modern botanikus kert ügykörét a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére 'ellátta és a Kert fejlesztését munkálta. Tudományos munkásságának támogatására több ízben kapott ösztöndíjakat is, még pedig; 193^-36 és 1936-37 években mint egyetem* hallgató, Debrecen város «Ferenc József« ösztönéiját, 1938-39 évben «Horthy Miklós ösztöndíjat”, 1938-39 és 1940-41 években Belfölditató-ösztönéijat. A Bécsi döntés ,7tán, mint botanikus kert vezetőt a kolozsvári egyetemi botanüs kerthez rendelik át, ahova 1941 májús 12.én nevezik ki kertészeti főintézőnek a IX. fiz. osztályba. Ezen, eúrópat viszonylatban is az elsők között állő, hatalmas intézmény vezetőjeként főleg a kert gyarapítása és a háborús viszonyok között mind nehezebbé váló színvonal ontartása úgyszólván minden idejét lekötötte. Sokirányú elfoglaltsága nagyban akadályozta a itató Jankában s _3drt úgyszólváp. csak a szabadság idejében végezhetett önálló itatásókat. Ennek ellenére 1939 és 4Q-ben Kárpátalján és a Beregi-síkon végzett több gyűjtő kirándúlást,- melyek eredményeinek• a pubHkélása - sajnos- elfoglaltsága miatt sohasem történt meg. 1941-től a Mezőség, Kolozsvár kornyéke, Sztána, a Gyn- l'M havasok környéke, Badnal.hav ások, Xosna és a Székelyföld több pontján k’-t at ott szabad idejében. Az ilyen módon összegyűjtött anyagot azonban *dő hiányában nem tndta feldolgozni, csak igen kicsi részben. 12á3-ban túdományos érdeklődésének a gazdasági botanika és a Székelyföld felé fozdnlása m*att kérte áthelyezését a Földmívelósügyi Min* szt erlújuhoz, székelyföldi állomáshellyel, amikor is 1943 jwnitts 30. én kinevezték a sepsiszentgyörgyi középfokú gazdasági tanintézethez gazdasági tanárnak. Itt a tanítás mellett a Székelyföld növénytani itatásának szentelte minden idejét. A Háromszék*-medence több pontja, Baráti hg. , Csíki-, Gyergyői-medence, Békásszoros voltaic itatásának főbb' pontja*. Ezenkívül bekapcsolódott a Zöldmező Szövetség hargitatető* mintagaz das ágának munkálatai ba, ahol a botanikai irányítást, a kísérletek, beállítását és florisztíkai, valamint növányszoc* ológial itatást végzett. A hábois helyzet következtében beállott munkaerőhiány miatt megszaporodott m^nka miatt azonban az így gyűjtött anyagai is^feldol- gozatlan”! maradtak. I?
