Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1947-1948

Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. március 18.

J e g y z ó k ö n y v

felvétetett a Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának Budapesten 1948.március 18-án reggel 9 órakor a rektori tanácsteremfben tartott

4. sz. rendkívüli üléséről.

Jelen vannak rektor elnöklete alatt Kotlán Sándor ás Okályi Iván dékánok, Guoth Gy. Endre és Rázsó Imre prodékánok, továbbá külön rektori meghívás alapján Varga-Kiss Ernő osztályelnök, Nagypataki Bála, Surányi János és lengyel Géza professzorok a mezőgazdasági kar budapesti osztálya, Varga-Kiss Ernő annak magyaróvári osztálya és Kulin Sándor ugyanannak keszthelyi osztálya részéről.

Jegyzőkönyvet vezeti tanács jegyző, annak hitelesítésére rektor Okályi Iván és Kotlán Sándor tanácstagokat kéri fel.

Rektor előadja, hogy a honvédelmi minisztérium újból lépéseket tett a Bolyai telepnek saját használatba vétele ügyében, ami azt jelentené, hogy az Agráregyetem két kara hajléktalanná válna. Ezzel kapcsolatban egyes helyeken, amelyek bár tájékozatlanok és illeték- telenekj/áiégsem hanyagolhatok el, újból kisért a régi és-azt hittük" az Agráregyetemmel végkép eltemetett kérdés, hogy^-voltaképen nem vqlna-e ^5"mezőgazdasági szakoktatasyjobb helyen valamelyik vidéki váró sb an rRilTtbíTi a k. és a T an á c s Több tagjának volt alkalma az ügyről 9 magánbeszélgetést folytatni S. Szabó Ferenc államtitkárral, aki nyugalommal nézi a honvédelmi miniszter törekvéseit, mindamellett szükségesnek tartja E&sicapheJCD; hogyfoaz egyetem anács~3?~ aíiSiQp r o fesszorai társadalmi kapcsolaxaík"felhasználásával igyekezzenek befolyásos egyéneket tárgyilagosan tájékoztatni mindazokról az érdekekről, amelyek az egyetem jelenlegi szervezetének fenntartásához, annak Budapesten való meghagyásához és a ^ólyai telepnek.az egyetem birtokában való maradásához fűződnek. Tanács jegyző kidolgozott egy terjedelmesebb és egy rövidebb emlékiratot, abból a célból, hogy aki azt szükségesnek tartja, az egyetem álláspontja mellett felhozott érveket Írásban is átnyújthassa annak, akivel beszél. Felkéri tanács jegyzőt, hogy az emlékiratokat ismertesse, majd pedig azok felolvasása után felkéri a megjelenteket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

Megjelentek hosszas és alapos tárgyalás alá veszik mind a felme^ rült^kérdéseket, mind pedig a felolvasott emlékiratokat. Utóbbiakhoz néhány kiegészítést tartanak szükségesnek és felkérik tanács jegyzőt A ezek végrehajtására.

Az értekezlet formájában megtartott tanácsülés valamennyi résztvevő egyhangú hozzájárulásával úgy határoz, hogy egyelőre a sajtó és általában a szélesebb körök elé a kérdést vinni nem célszerű, ellenben mindenki, akinek módja van befolyásosabb közéleti tényezőhöz kapcsolatot találni, igyekezzék a,zt tájékoztatni arról, hogy mit kiván a felmerült.kérdésben a magyar kultúrának, a magyar mezőgazdaságnak és általában Magyarországnak az érdeke.

Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.