Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 2000
2000. szeptember 7.
17 KTVSZ: (1) Az elméleti vizsga a hallgató által húzott vizsgatétel alapján történik. Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató a felkészüléshez ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban megtalálhat, illetve amely az adott évfolyam számára az elméleti és gyakorlati órákon elhangzott. (2) A vizsgáztató tanszék köteles a hallgató számára megfelelő vizsgáztatási helyet biztosítani. 28.§ (1) A hallgató a tanszék vagy a kar által meghatározott formában köteles vizsgára jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a leckekönyvbe elégtelen (1) osztályzatot (nem felelt meg minősítést) kell beírni. (2) A vizsga más időpontra történő áthelyezését, a vizsga megkezdése előtt, a tanszék/kar által meghatározott határidőig, szóban vagy írásban - tantárgyanként - egy alkalommal megfelelő indokkal a vizsgáztatótól lehet kérni. (3) A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját a tanszék, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint, az évközi munka és az év végi vizsga eredménye alapján alakul ki. (4) A vizsgáztató a (3) szerinti értékelés után köteles a leckekönyvbe a megfelelő érdemjegyet bevezetni. KTVSZ: (1) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. (2) Vizsgahalasztást a hallgató tantárgyanként egy alkalommal vehet igénybe. A halasztást legkésőbb a vizsgát megelőző napon 12 óráig az illetékes tanszéken kell bejelenteni. Kivételt képez a munkaszüneti napot követő vizsganap; ez esetben a vizsga napján a vizsga megkezdéséig is be lehet jelenteni a halasztást. A hallgató az új vizsga időpontját a halasztást követő két munkanapon belül köteles a tanszéki vizsgarendhez igazodva, a korábbi megadott vizsganapok közül megválasztani. Ilyen okból a tanszék az előre meghirdetett vizsgaalkalmak számát nem köteles növelni. (3) Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos, hosszan tartó betegség, szülés) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a Tanulmányi Bizottság javaslata alapján az oktatási dékánhelyettes engedélyével vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. A dékánhelyettesi engedéllyel pótlólagosan teljesítendő vizsgát az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, a tavaszi félévet követően pedig a második félév vizsgaidőszakát követő két hétben lehet letenni. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. Orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a hallgató, vagy közvetlen hozzátartozója a bekövetkezett betegséget, balesetet 24 órán belül a Tanulmányi Titkárság felé írásban bejelenti és a kórházi zárójelentést is haladéktalanul megküldi. (4) Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ, vizsgáját fel kell függeszteni és elégtelennek kell minősíteni. 4. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái 29.§ (1) A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. (2) Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán nyújtott teljesítményt kell tükröznie.
