Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1998

1998. január 28.

-7-(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és formáját - a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.

KTVSZ;

(1) „A” tárgyak az okleveles agrármérnöki szak képzésének törzstárgyai,

„B” tárgyak szakismereteket tartalmazó, választható tárgyak. Ezek képezik a szakirányok alapjait.

„C” tárgyak közismereti, szabadon választható humán és egyéb ismereteket tartalmazó tárgyak.

A Kar tanterve szerint az 1-4. félév során alapozó képzés folyik, melyhez 5. félévtől kapcsolódik a szakirányú specializáció. A hallgató érdeklődésének megfelelően kötelezően választ egy szakirányt, melynek tantárgyait az előírt félévekben leckekönyvébe felvesz és azokat teljesíti. Tanulmányainak befejeztével egyetemi oklevele mellé a Kar az elvégzett szakirányról betétlapot állít ki, melyet a dékán és a szakirányvezető aláírásával igazol.

II.

A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A tanév időbeosztása

8.§

(1) Az egyetemen az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól július végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is követheti.A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint a téli, és nyári szünetet - a tantervek (kari tanévi időbeosztások) határozzák meg.

(2) A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak félévenként 13-15 hét. Ettől a képzés utolsó féléve eltérhet, de a szorgalmi időszak ez esetben sem lehet kevesebb 11 hétnél. A vizsgaidőszakról, illetve az esetleges utóvizsga időszakról, illetőleg a félévközi beszámolási időszakról a kari szabályzatban kell rendelkezni.

(3) Az első (őszi félév), hacsak az Egyetemi Tanács a rektornak a dékánokkal egyetértésben tett javaslatára másként nem dönt, szeptemberben kezdődik. A kezdés pontos napját Gödöllőn a rektor a dékánokkal egyetértésben, a nem gödöllői karokon a főigazgató határozza meg. Ez utóbbiról egyidejűleg a rektort is tájékoztatni kell. A döntés előtt az illetékes hallgatói önkormányzat véleményét is meg kell hallgatni.