Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1997
1997. június 18.
1. A szakirány megnevezése: Növényvédelmi Szakirány 2. Szakirány vezetője: Dr. Kiss József egyetemi docens, tanszékvezető Növényvédelemtani tanszék 3. A képzési célja: A peszticidek forgalmazását (vásárlását, felhasználását, annak irányítását) FM. Miniszteri Rendelet (5/1988. IV. 26) szabályozza. A peszticidek I. II. és III. forgalmi kategóriájának megfelelően a szakirány a speciális tudást és végzettséget igénylő peszticidek (I. kategória) forgalmazásához, felhasználásához, annak irányításához ad jogosítványt. A képzés célja olyan agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki M.Sc. szintű kötelező tárgyakra, ismeretekre épülő növényvédelmi tudás átadása, amely a rendeletben előírtaknak megfelelően mély és alapos növényvédelmi (növénykórtani, növényvédelmi állattani, gyomszabályozási, integrált növényvédelmi, növényvédelmi kémiai, stb.) szaktudást ad. A fenti ismeretek kiegészülnek a növényvédőszerek felhasználásához kapcsolódó jogi és szabályozási, környezetvédelmi, ökonómiai, marketing, kijuttatási, előrejelzési és döntéshozatali ismeretekkel. 4. Feltételrendszer 4.1. Előfeltételek: A Növényvédelmi Szakirányt választó MTK, KTI és kivételes esetben, egyéni meghallgatás és elbírálás alapján GTK hallgatók az addig eredményesen abszolvált növényvédelmi “A” tárgyak után jelentkezhetnek a szakiránykötelező “B” tárgyakra a megadott időrend szerint. 4.2. Kimeneteli feltételek 4.2.1. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltétele a diplomadolgozat elkészítése és benyújtása, amelynek megvédése a záróvizsga részét képezi. A dolgozat készítése során a hallgatónak képesnek kell lennie önálló adatgyűjtésre, kísérletezésre, feldolgozásra, értékelésre és a következtetések levonására. Meg kell ismernie a témára vonatkozó szakirodalmat, készséget kell szereznie a szakirodalomban való tájékozódásra és ennek felhasználására. Mindezekről a hallgatóknak a diplomadolgozatban és a záróvizsgán kell számot adni. A diploma dolgozat elbírálásának és értékelésének szempontjai: • a témát kiíró tanszék vezetője javasol egy tanszéki oktatót (belső bíráló) • a ZVB elnöke jelöli ki a dolgozat külső bírálóját a tanszékvezető által megadott szakértői jegyzék alapján • a bírálat előre megadott nyomtatvány, bírálati lap szempontjai alapján készül • a bírálatban kiemelendő a hallgató saját munkájának értékelése és minősítése 4.2.2. A záróvizsga felépítése A Mezőgazdaságtudományi Kar szabályzatában foglaltaknak megfelelően a Záró Vizsga komplex vizsga és diplomadolgozat megvédése részekből áll. A Záró Vizsga Bizottság tagjai a Növényvédelemtani Tanszék egyes növényvédelmi szakterületének vezető oktatói, és általában az FM. Növényvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Főosztályának vezetője, vagy képviselője, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének igazgatója (képviselője), a Pest megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója (képviselője), továbbá a felhasználói szféra meghívott szakembere(i). A záróvizsgán a jelöltnek tanúbizonyságot kell tenni a mérnöki alapismeretekre épülő növényvédelmi területek alapos (növénykórtani, rovartani, gyomszabályozási, integrált védelmi, növényvédelmi kémiai) tudásáról, a növényvédelem jogi, igazgatási hátteréről, a
