Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1997
1997. június 18.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudománvi Kar DM-160/5/1998. JAVASLAT „HONORIS CAUSA” cím adományozására Király Zoltán, az MTA rendes tagja, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatóprofesszora 1925. november 15-én született Óbecsén. A Műegyetem Mezőgazdasági Osztályán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd az ebből kivált, és Egyetemünk közvetlen jogelődjének számító Agrártudományi Egyetemen fejezte be azokat. Kezdetben az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében, Martonvásárott dolgozott mint a Növénykórtani Laboratórium vezetője, majd Budapestre került, a Növényvédelmi Kutatóintézetbe. Több fontos munkát jelentetett meg a beteg növény respirációjáról, fenor-anyagcseréjéről, hormon-anyagcseréjéről, a szisztemikus szerzett rezisztencia élettani és biokémiai hátteréről, a juvenilitás, a növénytáplálás és a betegségellenállóság összefüggéseiről. Újabban a reaktív oxigénfajták sejt- és szövetnekrózisban betöltött szerepét vizsgálva tett alapvető felismeréseket. A növényi kórélettan világszerte elismert tudósa, akinek munkái a legtekintélyesebb természettudományi és növénykórtani folyóiratokban (Nature, Science, Naturwissenschaften, Virology, Phytopathology, Physiological and Molecular Plant Pathology) jelentek meg. Király Zoltán kitűnő érzékkel állította az alapkutatási eredményeket gyakorlati célok érdekébe. Megszervezte a búzarozsda-rasszok meghatározását, a rozsdapopuláció változásainak nyomonkövetését, ami lehetővé teszi a rezisztencia-nemesítés stratégiájának kijelölését. Ő kezdeményezte a vad Solanum-fajokban meglévő rezisztenciagének protoplasztfuzióval történő átvitelét termesztett burgonyába. Reaktív oxigénfajtákkal szemben rezisztens sejtvonalakat szelektált munkatársaival, az ilyen sejtekből regenerált növények fokozottan ellenállóak voltak nekrózissal szemben. Iskolateremtő személyiség, tanítványai a hazai kutatóintézetek és felsőfokú intézmények megbecsült szakemberei. Tudományos dolgozatai mellett tudott időt fordítani tankönyvek és kézikönyvek írására is. Goodman és Zaitlin professzorokkal írt úttörő szemléletű könyvén az Amerikai Egyesült Államokban doktoranduszok egy egész nemzedéke nevelkedett, másik nagyívű munkája (Goodman, RN, Király, Z, Wood, KR: The Biochemistry and Physiology of Plant Diseases, 1996) pedig még szélesebb körben vált népszerűvé. Király Zoltán mindig erősen kötődött Egyetemünkhöz. Címzetes egyetemi tanárként évtizedeken át oktatott növénykórtant, növényi kórélettant az általános agrármérnöki képzés és a növényvédelmi szakmérnök-képzés keretében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen több aspiránsnak volt szakmai vezetője. Az új doktori képzés elindításakoraktív kezdeményezője és kidolgozója volt „A szántóföldi növényvédelem és kórélettan” című doktori programnak, amelyet sikerrel akkreditáltak, s amely máig eredményesen működik. Az Egyetem Doktori Tanácsának tagja. Gödöllő, 1997. június 17. 'Ll ( Dr. Heltai György) egyetemi tanár, dékán ti i Záradék: A Kari Tanács 1997. június 18-i ülésén hozott 33/1996/1997.KT.sz. határozata értelmében „HONORIS CAUSA” cím adományozására előterjesztett javaslatokat - az időbeli sorrendiséget is figyelembe véve - az alábbiak szerint véleményezte: Dr. Király Zoltán címzetes egyetemi tanár akadémikus első helyre: második helyre: 14 igen 5 igen Dr. Klement Zoltán címzetes egyetemi tanár akadémikus első helyre: második helyre: 5 igen 14 igen. Gödöllő, 1997. október 9. ( Miklós Andrásné) a Kari Tanács titkára
