Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1996
1996. szeptember 25.
10 o o tudományágban (biológia, környezet- és agrártudomány) az egyetem doktori programjainak hetvenöt százalékát nyerte el. s graduális képzési programjait kiváló szinten akkreditálták. Döntő mértékben járult hozzá a Kar egyetemünk egyik legfontosabb és legsikeresebb új képzési programjának a Környezet- és Tájgazdálkodási szaknak a megszervezéséhez ..és megalapozásához. Hatékonyabbá vált a Kar szervezete a kari számítógéphálózat és informatikai rendszer kialakításával, jelentős fejlesztési forrásokhoz jutottak a tanszékek a FEFA és más pályázati forrásokból. Kialakult a Karon a teljesítmény orientált, tudományos igényességre törekvő humánpolitika. Ennek eredményeképpen a Kar oktató gárdája jelentősen megerősödött, az idősebb kiváló professzorok mellett felnövekedett egy új nemzedék. Mindezen pozitív változások ellenére a Kar ma ellentmondásos helyzetbe került. A graduális képzésben a tantervi reform koncepcionális bizonytalanságok és kedvezőtlen külső feltételek miatt, tartalmi szempontból befejezetlennek tekinthető. Nem sikerült a kétfokozatú képzésre tervezett tantervűnket, a felsőoktatási törvény feltételeihez egyértelműen hozzáigazítanunk, s így a szakirányú képzés helyzete nem kielégítően rendezett karunkon. A felsőoktatásban hosszabb idő óta elindult integrációs folyamatok gyakran követhetetlen irányváltásai bizonytalan helyzetet teremtettek az új, piacképes képzési irányok kialakításában. Példaként a termékfeldolgozási, élelmiszertudományi képzést említhetném, mivel ennek fejlesztése egyértelműen függvénye a Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetemmel való együttműködésnek. A tandíj bevezetése, s a felvételi rendszer változásai, összekötve a normatív finanszírozási rendszerre való áttéréssel a Kart súlyos gazdasági veszteséggel fenyegetik, s a költségvetési források jelentős csökkenését vetítik előre, annak ellenére, hogy a kar hallgatóinak létszáma az egyetemi hallgatói összlétszámmal párhuzamosan szintén emelkedett. A hallgatói létszám további emelésére, azonban nem várható költségvetési támogatás. Az is érzékenyen érinti a kart, hogy oktató és kutatómunkája rendkívül eszköz és költségigényes. A laboratóriumok, kísérleti terek gazdaságos működtetése feltételezi a megfelelő belső szervezettséget, s a gyakorlati felhasználói szféra fokozott bevonását az egyetem finanszírozásába, azaz az oktatás-kutatás-szaktanácsadás összehangolt fejlesztését. Az 1990-től megváltozott gazdasági-társadalmi feltételek, s az agrárágazat válságos helyzete miatt, azonban a kar hagyományos gyakorlati kapcsolatrendszere visszafejlődött, s a szaktanácsadás kedvezőtlen állami szabályozása hosszú ideig akadályozta egy újtipusú kapcsolatrendszer kiépítését, s egy ésszerűbben működtethető kísérleti téri tanüzemi rendszer kialakítását. Az utóbbi egy-két évben egyetemi szinten már megkezdődött, a kar egységeit is érintő, tanüzemi rendszer kialakítása, azonban e folyamat még nem hozott megoldást a fenti problémákra. 2.2. Vezetői program A Mezőgazdaságtudománvi Kar a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos súlyát és profilját meghatározó egysége. Hagyományai és fejlődési útja eredményeképpen tevékenysége ma három tudományterületre terjed ki. E három tudományterület a természettudomány (különösen a biológia), az agrártudomány, s a környezettudomány kölcsönösen feltételezi egymást a kar előtt álló feladatok megoldásában, küldetésének teljesítésében. Vezetői programom alapelve az, hogy az egyetem legfőbb feladata a köz szolgálata. A kar esetében ez a szolgálat az oktatás-kutatás-szaktanácsadás együttes rendszerében valósulhat meg a mezőgazdaság-élelmiszertermelés, a vidéki környezet védelme, s fenntartható fejlődése érdekében. Vezetői munkámmal e rendszer kiteljesedését kívánom elősegíteni a GATE Mezőgazdaságtudományi Karán. Munkám nem előzmények
