Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1996
1996. szeptember 25.
6 o A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kezdtem el gyakorlati irányú kutatásokkal foglalkozni. Bekapcsolódtam a tanszék agrokémiai és környezetvédelmi programjaiba, s az ezekkel kapcsolalos analitikai problémák megoldásába, Első, s máig is legfontosabb ilyen jellegű feladatom a stabil nitrogénizotópok (l4N/l5N) arányának meghatározása, s az IS-N- izotópos nyomjelzéstechnika agrokémiai alkalmazása volt a Debreczeni Béla professzor által irányított agrokémiai kutatási program keretében. 1971-ben hazánkban elsőként vezettem be a nitrogén-izotópanalízis emissziós spektrometriai módszerét. Az analitikai módszerfejlesztésen keresztül fokozatosan megismertem a talaj/növény rendszerben lezajló nitrogéntranszformációval kapcsolatos kutatásokat, amelyek a 80-as években hangsúlyozottan környezetvédelmi irányt vettek, s ma az általam irányított tanszéki csoport egyik fő feladatát képezik. Debreczeni professzorral a Keszthelyi Egyetemre történt távozása után is szoros munkakapcsolatban maradtunk, s ugyanakkor egyetemünk más munkatársaival mikrobiológiai (Dr.Kecskés Mihály), ökológiai (Dr.Bakonyi Gábor) és genetikai (Dr.Kiss Erzsébet) területen alakítottam ki együttműködést a nitrogéntranszformációs kutatásokban. Közösen benyújtott pályázatunkkal 1991-ben elnyertük az OTKA támogatását is. A nitrogénizotópos nyomjelzéstechnika módszertani kérdéseiben 1981. óta folytattunk közös kutatásokat a Lipcsei Izotópkutató Intézet, H. Faust professzor által vezetett, Stabil Izotóp Osztályának munkatársaival. Együttműködésünk eredményei közös publikációkban is megnyilvánultak. A 80-as évek elején aktív közreműködésemmel szervezték meg a Mezőgazdaságtudományi Kar Központi Laboratóriumát. Kezdettől fogva fontos feladatom volt a Laboratórium szakmai támogatása a felmerülő analitikai problémák megoldásában. A laboratórium munkatársaival közös publikációink jelentek meg a talajok mikroelemtartal mának meghatározására alkalmas extrakciós módszer megválasztásáról, s biológiai anyagok mikrohullámú energiaközléssel történő feltárásáról. Ez utóbbi témában közös szabadalmunk engedélyezés alatt áll. Az utóbbi években főleg FEFA támogatások elnyerésével sikerült a laboratóriumot olyan szintre fejleszteni, amely a nemzetközi követelményeknek megfelelő minőségellenőrző analitikai vizsgálatokhoz szükséges. A laboratóriumot több területen bekapcsoltam nemzetközi ellenőrző (laboratóriumközi) vizsgálatokba, s így ezeken a tevékenységi területeken akreditálhatóvá vált. Az egyetemi oktatáson keresztül kerültem kapcsolatba a növényvédőszer kutatással: az Észak-magyarországi Vegyiművek Biológiai Osztályának vezetőjével, korábbi tanítványommal, dr.Nagy Józseffel együttműködve több diploma- és TDK-dolgozatot konzultáltunk közösen a herbicid és antidótum kutatás területén. E munkák eredményeiből közös publikációk jelentek meg. Magyar és idegennyelvű folyóiratokban és könyvrészietekben 56 közleményem jelent meg, rendszeresen részt veszek szakterületem hazai és nemzetközi konferenciáin, kiadványaikban megjelent előadásaim, illetve összefoglalásaik száma 89. Munkáimra 1994-ig 96 hivatkozást kaptam. Az Acta Chimica Hungarica részére rendszeresen végzek lektori feladatokat. A közeljövőben kívánok eddigi tudományos tevékenységem alapján a kémia tudomány doktora fokozatért folyamodni.
