Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994
1994. november 30.
Intézményi akkreditáció 4.KüIdetésnyilatkozat Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezögazdaságtudományi Kar Kitöltésért felelős neve: Dr.Sajgó Mihály egyetemi tanár, dékán Dátum: 94. \lT 15, szorgalmazta. Ez a támogatás tette lehetővé, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem megfelelő materiális alaptőkét tudott gyűjteni, olyan beruházásokat és fejlesztéseket tudott a hatvanas évektől kezdve szinte sorozatban megvalósítani, melyekre ma már aligha számíthatnánk. Sajnos ezek az anyagi javak az idő során lassan elenyésztek, nem volt lehetőség a gép-és műszerpark megfelelő karbantartására, kevés kivételtől eltekintve korszerűsítésére. Összességében a Kar jól ki tudta használni azt a tapasztalatot, amit több emberöltő során halmozódott fel a hazai mezőgazdasági oktatás területén - akárhogy is nevezzük annak formáját. Ez a gazdag szellemi hagyomány jó alap a jövőhöz és kellő biztosítékot nyújt ahhoz, hogy e hagyományok folytatói az agrárfelsőoktatást a magyar mezőgazdaság fejlesztése és felvirágoztatása érdekében sikerre tudják vinni. 4.2. A Mezőgazdaságtudományi Kar jelene: kihívások és eredmények A gazdasági és társadalmi átalakulások velejárójaként, a felsőoktatást is a kihívások sora érte. Ez természetesen az agrárfelsőoktatást és így a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karát is érintette. Ezek az átalakulást sürgető kihívások burkoltan már a nyolcvanas években jelentkeztek, de csak az utóbbi években jelentkeztek kényszerítő erővel. A Mezőgazdaságtudományi Kar az agrármérnök képzésben gazdag és eredményes oktatási és ehhez kapcsolódó kutatási múltra tekinthet vissza. Már a nyolcvanas évek elején érzékelhető volt, hogy a mennyiségi termelés szemléletének jelentősége csökken és egyre inkább előtérbe kerül a minőségi termelés - különösen ha a kevésbé igényes, korábban domináns keleti piacok mellett vagy helyett a nyugati piacot is megcélozzuk. A lépésváltás érdekében szükség volt az újításra és a fejlesztésre. Az Egyetem és a Kar vezetői a nyolcvanas évek elején felismerték, hogy az agrárfelsőoktatásban már nem elegendő az agrártechnológia - akár világszínvonalú - tanítása, a "hogyan" kérdés jó megválaszolása után egy egyetemi diplomát birtokló szakembernek a "miért" kérdésre is meg kell tudnia adni a helyes választ. Ez viszont már fokozottan igélnyli a biológiai és ökonómiai alapok ismeretét. Az új szemléletnek a jegyében indult az a fejlesztő munka, amelynek célja a Kar vezető oktatói állományának felfrissítése az említett célok érdekében. A program a keretén belül került sor az Állattenyésztési Intézet, a Kémia és Biokémia Tanszék, a Genetika és Növénynemesítés Tanszék, a Növénytani és Növényélettani Tanszék, a Mikrobiológiai Tanszék, a Trópusi és Szubtrópusi Mezőgazdasági Tanszék személyi fejlesztésére. Az Egyetem ekkor határozta el az országban elsőként Biotechnológia Tanszék megalapítását. Ennek a fejlesztési folyamatnak volt a része az Állattenyésztési Intézet keretén belül működő Szaporodásbiológiai Tanszék létrehozása. Részben az említett személyi fejlesztéseknek, részben a Kar oktatóinak tudományos fokozat megszerzésére irányuló sikeres törekvései eredményeképpen a Mezőgazdaságtudományi Kar vezető oktatói gárdájának zöme tudományos minősítéssel rendelkezik. (Statisztikai adatokat 1. 3.2.2. Táblázat). A Karon az alkalmazott tudományokat művelő, magasan kvalifikált szakemberek gárdája kiegészült az alaptudományokat magas fokon művelő szakemberekkel, ezzel kialakult az alap- és alkalmazott tudományok kívánatos egyensúlya. Ez az egészséges szimbiózis eredményezte, hogy a Kar kiemelkedő sikerrel szerepelt doktorképzés jogáért folyó versengésben: nyolc doktori programjavaslatát fogadták el, melyek keretén belül a képzés meg is 2 11/24/94
