Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1989-1990
1989. október 16.
a * 2 Célszerű lenne„ ha a jövőben a témák népgazdaságira,g jelentős ágazatok körét ölelnék fel» Az államvizsgán a külső és belső konzulensek is resztvettek, a bizottság kérésére értékelték a jelöltek többéves szakmai tevékenységét, gyakorlati készségét, szakmai rátermettségét, ezt a jövőben is követni kell. Az államvizsga érdemjegyének reálisabb kialakításához célszerű lenne ha a bírálok (külső és belső) a,véleményükkel párhuzamosan osztályzatra is javaslatot tennének« Az új rendszer alkalmazásának alapfeltétele, hogy a főtárgy szigorlatai (állattenyésztés, növénytermesztés, növényvédelem.) időben ne essenek messze az államvizsgától. Továbbá indokolt a főtárgyak oktatási színvonalának növelése, a szigorúbb számonkérés . Az államvizsgán nem eléggé tükröződik a vizsgák, illetve a főtárgy szigorlatának hatékonysága« Az államvizsgázók a diplomaterv témájával kapcsolatos kérdésekre megfelelő választ adtak, de a témától eltérő kérdéseknél már bizonytalanok voltak* Az államvizsgán gyakran kívánnivalót hagyott maga után a hallgatók előadókészsége, illetve előadói rubinja,-, Itt talán a belső konzulensek nagyobb odafigyelésére lenne szükség« Bar több tanszék nagyon körültekintően készítette fel a végzősöket* Az államvizsgán a szemléltetés módja magas színvonalú volt, erre a hallgatók feltűnően koncentráltak5 A diplomaterv témák kidolgozása több á'U.. am vizsga. 2 ónál nem hároméves, hanem rövidébb munkát tükrözött. Az ökonómiai felmérések az idő rövidsége miatt téves következtetéshez vezettek« A jelöltek ágazati-ökonómiai ismeretei hiányosak voltak, A diplomatémák kidolgozásánál a hallgatók széleskörű, hasai és nemzetközi irodalomra hivatkoztak, de a feldolgozás nem volt eléggé szelektált, inkább mennyiségi szemléletet tükrözött.
