Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1987-1988
1987. október 14.
—- i? o o Az 5»oldal 5/ pontjában az szerepel, bogy a Kari Tanács döntési, véleményező és javaslattevő jogkörén túlmenően egyéb állásfoglalásra is jogosult. Úgy érzi, hogy a gazdasági struktúra felépítésében bekövetkezett változások is a Kari Tanács elé fognak kerülni. Az a véleménye, hogy a szervezeti szabályzat kialakításához mindenkinek az aktiv részvétele szükséges. Dr.Nagy Emil dékán elvtárs elmondja, hogy az uj jogszabályhoz is adtak javaslatokat, de meghatározza a bizottságok munkáját az oktatási törvény és az egyetemi szabályzat. Ennek következtében minimális az a mozgási lehetőség, amellyel élni lehet. További kérdés, hogy ezeket az állásfoglalásokat egyáltalában figyelembe veszik-e? Kéri a kari tanács tagjait, hogy amennyiben testületen kivüli egyéni állásfoglalás van, azt Írásban adják be, és azokat messzemenően figyelembe fogják venni. Dr.Cselőtei László egyetemi tanár javaslata, hogy mivel a kutatók gyakorlatilag azonos jogokkal, felelősséggel rendelkeznek, mint az oktatók, igy azok is vegyenek részt a tanszéki értekezleteken. A 19.oldal első sora, ahol az szerepel, hogy a dékánt munkájában 3 helyettese segiti, ezt javasolja úgy módosítani, hogy a "helyettesei” segitik. Két elvi kérdést vet fel. Elmondja, hogy a jelenléti iv alapján tudomása van arról, hogy a kari tanácsnak 88 tagja van. Minden testületi méretnek megvannak a maga éehetséges funkciói és meg van a lehetséges munkaritmusa is. Más a feladata a vezetői értekezleteknek és a tanszéki értekezleteknek. Ezeknek más a jellege is. Ezért az elvi kérdésekben való döntés tartozzon a 88 tagú testület elé, melyet évente 3-4 alkalommal hívnak össze.
