Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984
1984. június 25.
o o és feltételeit« Figyelemmel an ágasat növekvő nopgrg;.h.adgi jelentőségére; első lépésként pl: indokolt .lenne EiegéIly>«. pitant on o^rérkirrotés°l:rn fcvijkygtt összegek relativ csökkenését, -ugyanis részesedése az. országos K+F ráfordításokból 197o_-hez_ kéj-er !?■ * 3 /?--ré1. 7 ^-ra csökkeni., • A tervező, egyeztető munka során erre a tendenciára szükséges felhivni a komiár,yzati szervek, figyelmét és cél szara megvizsgálni annak lehetőségét is, hogy az agrárkutat an okra, műszaki fejlesztésre fordítható forrás elérje a~ -igazat nemzeti jövedelemhez vsJ.ó hozzájárulásának arány h, a 16-22 %-ot, a népgazdaság K+f ráfordításainak egészében* Megfontolandó az agrárprogramok támogatásának növelése a VI* ötéves tervre jc'váhagyott Országos Középtávú. Kutatási-Fejlesztési tervben is az ChFB alapból, ugyanis a mezőgazdasági programok részesedése az OXKFT programokra fordított összegnek 4 y-át sem érik el. A K+F tevékenységünk hatékonyságának növelése érdekébe] fel kell tárnunk mind az alap, alapozó, mind az alkalmazott kutatások és a fejlesztések tekintetében, hogy hol helyez- j kedünk el a nemzetközi mezőnyben, hol tudunk viszonylag rövid idő alatt és nem nagy áldozatok árán a nemzetközi élvonalhoz fölzárkózna, lidoz kell rendelni a nemzetköz 1 együttműködések bővít.v :t, n ebből kell levezetni azt, hogy milyen területen érdemes a hazai K'F tevékenységei az adaptáló készség fenntartás-n :ml is bővíteni. Az alap, alapozó kutat ások - mint az innovációs rendszerek kiindulási pozíciói - rendkívül fontosak, ebben egyetemeinknek az MTA-val agyittnüködvo egy.ro nagyobb szerepet hol ?. vállalnia. Az agrárágazat jövőbeni ráció.'.■.alva, fejlesztése csak a megtermelt biomassza sokoldalúbb, teljesebb és ésszerűbb hasznosítása révén képzelhető cl„ A fejlesztő munkánk fontos része kell legyen a mellőkt érmé ke k és hulladékok hasznosítása, alternativ útjainak kimunkálása úgy. hogy a lőhető
