Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984
1984. június 25.
2 O o 1 • TUDOMÁNYPOLITIKAI jellemzők a szocialista agráriojtatás FEJLŐDÉSÉBEN Az évszázados hagyományokra épülő agrárkutatást szocializmus épitésünk uj alapokra helyezte. A felsőoktatási intézményekkel együtt 196o-ban már 3o mezőgazdasági kutatóhely dolgozott hazánkban. A felszabadulás után kialakult magyar kisérletügyi hálózat történelmi szerepet töltött be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az intézmények vonzáskörzetükben aktívan részt vettek a szocialista nagyüzemek szervezésében, tervezésében és kialakításában. Az innen kihelyezett szakemberek jelentős tevékenységet végeztek a paraszti társadalom szocialista arculatának formálásában, miközben a szellemi munka legkézzelfoghatóbb eredményeit a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításában testesítették meg. Több, ekkor kihelyezett volt kutató és oktató nagy társadalmi elismerést kiérdemelve, még ma is aktiv termelőszövetkezeti vezető. 1969-ben az MSZMP KB kiadta a Tudománypolitikai Irányelveket, amely többek között kimondja, hogy a tudomány- politikaa párt általános politikájának szerves része, állást foglalt a kutatómunka gazdasági orientációjának szükségességében és az uj gazdasági mechanizmus elveinek, irányítási módszereinek a kutatásra történő ki- terjesztésében. Az irányelvek megjelentetését döntő jelentőségű minisztériumi rendelkezések sora követte, amelyek jelentős változást eredményeztek a kutatóhálózatban, az irányításban, a feladatrendszerben. Ezek közül kiemelkedő jelentőségűek:- az intézetek összevonása /kapacitás-koncentrálás/,- a táj intézetek országos feladatkörű kutatóintézetekké alakitása /az erők összpontositása/, 11
