Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984

1984. június 12.

2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a féléves anyagot gyakorlati jeggyel zárják, a követelmény rendszerben leirt gyakorlati és előadási anyagrészeket kérték számon, tehát a gyakorlati jegyek nemcsak a laboratóriumi foglalkozások hanem az előadósok anyagát is tükrözték. Két féléves anyagnál jól beváltak a részvizsgák, az önkéntes beszámolók és a szorgalmi kollokviumok, melyeken a hallgatóság mintegy 7o %-a rászívott. Tapasztalataink szerint a problémát ezzel kapcsolatban az jelenti, hogy rendszerint a szorgalmasabb és éppen a jobb eredményt elérő hallgatók vesznek részt ezen

az önkéntes vizsgán.

3. A kollokviumok, a szigorlatok, a záróvizsgák megfelelő számonkérési formák, ezeket a folyamatos számonkérés után, a szorgalmi időszak befejeztével, a vizsgaidőszakban teljositik hallgatóink.

Ezek a vizsgaidőszakban használt számonkérési formák jól beváltak, rendszerint Írásos kérdésekre történő szóbeli választ, kiegészítő kérdésekre adott feleleteket jelentenek. Felkészülési időt tanszékeink biztosítanak és jól tükrözi az érdemjegy az évközi teljesítést és a vizsgára való felkészülést, a tananyag ismeretét.

4. Tanszékeink többsége több szempontból nem tartja jónak az elővizsgák rendszerét:- a hallgatók az elővizsga hetében vagy nem járnak az előadásokra és gyakorlatokra, vagy ha jelen is vannak nem figyelnek, hanem a soron következő elővizsgára készülnek, arra koncentrálnak,- mivel az utolsó héten már dolgozatirásro , számonkérésre lehetőség nincs, ezért a korábbi hetekben lezajlott írásbeli,vagy szóbeli részvizsgákon túl vannak, az érdemjegyet megkapták, ezért nem érdekük a hallgatóknak, hogy figyeljenek, vagy jelen legyenek,- nagy a hiányzások száma, hiszen a hallgatók lo-2o %-a van csak jelen, s ez pedagógiai szempontból megengothctetlen.