Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984
1983. december 2.
7 rültek ott, ahol erre a feltételek megvoltak, természetesen elsősorban tapasztalatszerzés céljából. Az évfolyamonkénti mérnöki feladatok készítésének alapvető célja, hogy a mérnöki készségek és a mérnöki gondolkozás rendszerelméleti fejlesztését szolgálja. Alapvetően az agrármérnökképzés súlypontjait jelentő tárgyak adják a feladatok zömét, Az I, és II. évfolyamon általános célkitűzés volt,hogy a mérnöki feladat ne erősitse a szakirányulást, henem mind termesztési, mind tenyésztési témát kellett a hallgatóknak választania és kidolgozni. Ezért az állattan, növénytan, majd a talajtan, vizgázdálkodás és géptani tárgykörökkel, illetve tantárgyakkal folytatódik és alapvetően az állat- tenyésztési és növénytermesztés technológiáinak kidolgozásán keresztül, végeredményében ökonómiai elemzéssel, az ágazatszerkesztés feladataival zárul. A különböző egymásra épülő tantárgyak mérnöki feladatokon belüli törekvése arra irányul, hogy a szakirány megválasztása után a diplomatervbe való kapcsolat megteremtésére és az anyag beépítésére legyen meg a lehetőség. A mérnöki feladat sikeres alkalmazásának szükséges feltétele a vizsgakövetelmények kialakításában a szoros együttműködés és tartalmi egyeztetés, Lényeges az is, hogy a mérnöki feladatokban a lehetőség szerinti egymásra épülés megvalósuljon. Gondot okozott és több esetben még ma is problémát jelent a hallgatók felké szitése a mérnöki feladatra és a tantárgy vizsgájába való beszámítása. Ezen a téren a tanszékek gyakorlata még nagyon eltérő és javitásra szorul, A hallgatók is felvetik, hogy a tantárgyakhoz való kapcsolódás általában megfelelő, de annak beszámítása terén problémák és különbségek vannak, A követelmény alapján pedig igen jelentős munkát kell hallgatóknak erre a tevékenységre fordítaniuk.
