Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983

1983. január 26.

- 38 A minták 2 m mélységig 20 cm-es rétegekből származnak. Alapvizsgálatok; 5 órás kapilláris vizemelés, térfogatsúly, k Ak pH, CaCO^, humusz, összes sótartalom,

NapCO^ differenciál porozitás, vizeskivonat és tápanyagvizsgálat. A vizsgálatokat a drénezett terület sóforgalmának megismerése, illetve a terület vízgazdálkodási tulajdonságai változásának megállapitápa céljából végezték.

Táblapotenciál vizsgálatok; az 1982. évi konkrét kutatómunka az agrohidropotenciál kutatására irányult. Ennek érdekében az alábbi tevékenység folyt; irodalmi íeldolgo Z cl B $ cl Z agro-hidropotenciál fogalmának meghatározása és számitási módszereinek kialakitása, az agro-hidropotenciál számszerű meghatározása Pest megye néhány területi ökotipusán.

Energia- és viztakarékos esőztető öntözés; célkitűzés az optimálishoz közelálló esőminőséggel történő esőztetés paramétereinek meghatározása néhány főbb talg.jtiin.-i és növényfaj, illetve növénybóritottság esetére. 1981-82-ben elemzésre került az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát Cikolai öntözőtelepén járvaüzemelő öntözőberendezésekkel végrehajtott öntözések esőminősége és tócsááodás nélküli beszivárgás közötti kapcsolata. Az eredmények jó egyezést mutatnak a korábban Gödöllőn, Szárifópusztán végrehajtott öntözések hasonló összefüggéseivel. Az 1982-ben a nem optimális esőminőséggel végrehajtott öntözéssel létrejövő öntözővíz többlet, ill. hiány nagyságrendjének felmérése is megtörtént. Az adagolás során a víztöbbletek nagysága a vizadag 20-40 %-a körüli érték, mig a vízhiányok a vizadag 30-50 %-a körüliek voltak, A vizmegtakaritásnak tehát jelenlegi öntözéseinknél jelentős lehetőségei vannak.

Az energiatakarékos esőztetés és az esőminőség kapcsolatának, lehetőségeinek felmérésére .elmúlt évben néhány gazdaságban adatgyűjtést végeztek.

I