Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983

1983. január 26.

- 33 Az utóbbi 5 év átlagában országosan az.ősszel-télen előállított naposlibák száma félmillió.

A törzslud tartásban korábban használt /16 % emészthető nyersfehérje/ keveréktakarmány helyett un. fázisos gödöllői ludtápsort/ GLT-E, A és B/ kisérletekeztek ki.

Ez országosan is jelentős import állati fehérje és szója, megtakarítást tesz lehetővé. 3 éve országosan bevezették.-Ludtojás keltetés biológiai és mikrobiólógiai ellenőrzése, a kezelési eredmények javitása, uj fajták és hibridek keltetéstechnológiájának kidolgozása céljábóli A kutatási eredmények alapján az LK 10/20 keltetőgéphez adekvát gépi keltetés! technológiát dolgoztak ki, amellyel egyaránt eredményesen keltethették mind a.landesi, mind a magyar fajtát, valamint a májhibrideket. Kidolgozták az embrionális fejlődési rendellenességek un. differenciál-diagnosztikáját, amelynek segítségével elkülönithetők az esetleg genetikai, illetve keltetés-technológiai okokra visszavezethető elhalások.

Meghatározták a májhibridek előállításában szereplő landesi és magyar genotípusok keltetésénél előforduló embrió elhalásokat, amelyek alapján a fajta specifikus gépi kelte- , tési technológia további finomítása lehetővé vált.

3.15.8.

Vizsgálatok a fertőző kloáka- és pénisz-gyulladás kórok- tanának és járványtanának, valamint a fertőzött állományok mentesítésének tisztázására; /Állatélettani Tanszék/.

Tovább folytatódott a babati Ludnemesitő Telep állományából származó tojások vizsgálata, amelynek mikrobiológiai ellenőrzése során megállapitást nyert, hogy az 1981-ben beindított mentesítési program eredményei kedvezőek, és csak rendkívül szórványosan fordult elő Neisseria-fertőzöttség.

A vizsgálatok bebizonyították azt is, hogy a rendszeres mikrobiológiai ellenőrzés hatékony módszer a fertőzöttség felszámolásához.