Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983

1983. január 26.

-31Folyamatosan tesztelik a különböző séma, szerint végzett keresztezések "hibridvégtermékét” és keresik ezeknek a hizlalás különböző szakaszaiban jelentkező takarmányigényét.

A to,rtós hentesáruk gyártására alkalmas minőségű hustterme- lő hibrid exportcéljainkat szolgálja, jelentősége - a begyüjthető öregsertések számának csökkenésével - számottevően

//

.no,

2.3.1.1.-2.3.1.3. A téma keretében vizsgált kérdések közül legjelentősebb a kukoricafajta és a műtrágyázás, illetve ezek interakciója hajtásának vizsgálata a kukorica takarmányértékére. Különböző borsófajtákkal is folytak kísérletek, A takarmánykiégészitok közül megvizsgálták a zeolit hatását sertéshizlalási kísérletekben a Pálhalmi Célgazdaságban. A kísérletek népg zdasági jelentősége a sertéshús termelésnek hazánkban kiemelkedően m.gy jelentőségével függ össze.

Állattenyésztéstani Tanszék - Kísérleti eredmények

3^.5. A májlud tenyésztés komplex fejlesztése.

Májlud vonalak és hibridek előállítása, fenntartása és tovább fejlesztése; 1982.évben Babaton 1089 1mdi és 1502 magyar tojót termeltettek. A szelekció hatására tovább folytatódott 1982. évben is a babati ludállományban a szaporodást befolyásoló tényezők 1972. év óta tartó javulási tendenciája; az előző évhez viszonyítva a landi fajta 1 tojóra jutó szaporasága 1,9 %-al, a magyar fajtánál o,45 db-al növekedett. Az egy beólazott tojóra jutó naposlibák száma a landi fajtánál 18,97. a magyar fajtánál 25,02 db volt. Tovább folytatódott a babati huslud szelekciója, valamint az újonnan létrehozott fehér- és szürke tollazatú májlud állományok genetikai megszilárdítása.

Fehérje takarékos felnevelési kísérleteket 8 csoportban elhelyezett, összesen 160 db landesi és magyar fajtájú napos libával végeztek 1-56 napos korig. Eredmény; a landesi kísérleti csoportok 26 dkg-al nagyobb testsúlyt értek el 8 hetes korra a kontroll csoportokhoz képest. A különbség•szignifikáns .